Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

T. Maróti Éva–H. Vaday Andrea: Kora császárkori, figurális díszítésű festett kerámia Pannoniában és a szarmata barbaricumban

mellett és egyszer csak egy). A fenyők és a két állatalak között forgó nyolcküllős napkerék. Indadíszek kitöltő elemként az állatalakok alatt és fölött egyaránt előfordulnak. Az egyik állat alatt háromszögdíszek töltik ki a teret. Az állatalakok feletti indadíszt egyik helyen a fenyőfamotívummal három, a másiknál egy zegzugvonal indul ki az egyik keréktől egy indáig. A zárósor vízszintes párhuzamosok közé zárt függőleges párhuzamos vonalakból áll. Az edény alja széles, szabálytalan sávban festett. A zárómotívum és e sáv közötti részen elnagyolt, függőlegesen haladó zegzugvonalak láthatók.

9 8. Solymár-Dinnyehegy, 23. sír (hamvasztásos sír) V. Kocztur Éva ásatásából több festett, állatalakos edény került elő.

10 Kissé kihajló peremű edény, nyakán kis borda fut körbe, ez alatt ívesen szélesedő hasrész, majd a kónikusan beszűkülő edényalj kis, függőleges fenékrészben végződik. Sárgára égett agyag, korongolt, felületét pirosasra festették, ezen a figurális díszítés fekete. Felülete igen kopott, a díszítés már alig vehető ki. Szá.: 8,3 cm, Fá.: 6,3 cm, M.: 13 cm, Há.: 12 cm. A kezdőmotívum kétsávos: a felső alig kivehető íves? indás?, alatta fekete háromszögekből álló második sávval. A képmezőben ívesen induló vonalak és egy oltár (?) töredéke látszik már csak. (III. tábla l.)

11 9. Solymár-Dinnyehegy, 89. sír (hamvasztásos sír) Kissé kihajló peremű, igen erősen hasasodó edény, sötétsárga, korongolt, felülete igen kopott. (III. tábla 2. b.) Fenekén szabálytalan alakú „léleklyukkal". (III. tábla 2. a.) A festett minta csak két kisebb töredéken látszik (III. tábla 2. с—d.) Szá.: 11,6 cm, Fá.: 9 cm, M.: 19,3 cm, Há.: 18 cm. A festésből a perem alatti töredéken csak határozatlan íves vonalak látszanak, a hastöredéken függőleges, széles és keskenyebb vonal és kis, szögletesen megtörő vonalszakasz látszik.

12 10. Solymár-Dinnyehegy, 149. sír (csontvázas női sír) Sárga, korongolt edény, sötétvörösre festett, ezen feketével a figurális díszítés. Pereme kihajlik, ívesen hasasodó testű, kis talpon áll. Szá.: 11 cm, Fá.: 8,3 cm, M.: 19 cm, Há.: 16 cm. A kezdőmotívum kétsávos: a felsőben csúcsaikkal egymás felé fordított két, három, ül. négy háromszögből álló díszítés — kopottsága miatt rendszertelennek tűnik. Egy körrel körülvett pont szakítja meg ezt a háromszögekből összeállított sort. A második sávja a kezdősornak két vonal közé zárt fekete háromszögsorból áll. A képmezőben jobbra futó állatalakok, melyeket különféle helyzetben elhelyezett háromszögek választanak el egymástól. Egyszer szerepel csúcsaival egymás felé fordított, a képmezőt egész magasságában kitöltő háromszögdísz egyszer pedig fekete háromszög csúcsára állított szarvszerű díszítés — oltár. A zárósor egysávos, párhuzamos, vízszintes vonalak közé zárt fekete háromszögekből áll. A fekete festés pár helyen lecsurgott az edény fenekéig. (III. tábla 4. a—b.)

13 11. Szentendre Halványsárgára égett, kívül pirosra festett, fényezett felületű, peremén sötétpiros festéscsík, mely az edény belső oldalára is lecsurgott. A figurális dísz fekete festésű. Pereme kihajlik, profilja hasa felé bővül, majd a törésvonal után beszűkül. Szá.: 8,5 cm, Fá.: kiegészített, M. (töredékes): 12,7 cm. A kezdőmotívum kétsávos: az első ferde, festett rácsminta, alatta egymásból kiinduló inda82