Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Dinnyés István: Bronzkori sírok Tápióbicskéről

JEGYZETEK 1 Magyar Nemzeti Múzeum (továbbiakban MNM) Adattára 199/1976. XXI. Leletanyag a ceglédi Kossuth Múzeumban 80.23.1—26. ltsz. Itt mondok köszönetet a Hajas családnak, Hajdú Gergely tanácselnöknek, Bori József tanárnak és Madaras Lászlónak, akiktől munkámhoz sok és hasznos segítséget kaptam. A lelőhely közelében talált, bronzkori leletekről: MNM Adattára 195. T. III., 247. T. III. és Blaskovich Múzeum Adattára (továbbiakban TBM Adattára) 124—71. A fényképes táblák Apáti-Tóth Sándor, a rajzok Kogler Attila munkái. 2 Kalicz 1968, 126. o. 160. lelőhely — korábbi irodalommal. A földvártól D-re, a fennsíkon és a Kalaposhegy lábánál hatvani k. telep terül el — TBM Adattára 368— 73. és 73.14.1—13. lelt. sz. leletek, valamint Miklós Zsuzsa és Torma István terepbejárásai. 3 Kalicz 1968, 147—148. A tápiósági 1. sírban is kis kupacban találtuk a hamvakat — Dinnyés 1973, 40. — MNM Adattára 38/1970. I. 4 Edénytípusok számozásában Kalicz 1968, 149—153. o., CXXVIII—CXXIX. t. tipológiai felosztását követtük. 5 Kalicz 1968, 154—158. 6 Bóna 1975, 93—94. Hasonló forma és díszítés: 81. t. 1.; 98. t. 5.; 102. t. 13.; 107. t. 3., 6. 7 Kalicz 1968, CIX. t. 15. — Bóna 1975, 111. 8 Kalicz 1968, CXII. t. 7. — Bóna 1975, 111. 9 Kalicz 1968, 180—181., LXXVII. t. 5—6. — Bóna 1975, 111. 10 Kalicz 1968, LXXXV. t. 1., C. t. 5., CIII. t. 7. — Bóno 1975. 111. 11 Kalicz 1968, CXI. t .6—7., 9. — Bóna 1975, 111., 81. t. 9—10., 14. 12 Kalicz 1968, CVI. t. 5—6. 13 Bóna 1975, 208. — la típusú bögrék. A dunántúli mészbetétes edények kultúrája déli csoportjainak a legkorábbi és kifejlett leletanyaga közötti különbségekkel legutóbb Torma 1971, 40—42. foglalkozott. 14 Bandi 1969, 54—56. — A hatvani k. területén előkerült É-dunántúli mészbetétes edények egy része szórvány és olyan lelőhelyekről származik, melyek a füzesabonyi (Tibolddaróc-Bércút, Hatvan-Strázsahegy), ill. késő vatyai (Gomba-Várhegy) kultúráknak is lelőhelyei. A mészbetétes edényeknek a fiatalabb kultúrákhoz kapcsolása helyes lehet ugyan, de nem bizonyos ezekben az esetekben. 15 Bandi 1969, 56. 16 Bóna 1975, 226. — Hasonló következtetésre jutott a tiszazugi lelőhelyekkel kapcsolatban Kalicz 1968, 188—189. 17 Kalicz 1968, 187—188. 18 A hatvani kultúra kapcsolatairól részletesen Kalicz 1968, 166—184. 19 Kalicz 1968, XCII. t. 1., 10.; CVII. t. 11. 20 MNM Adattára 297/1975. XXX. — Régészeti Füzetek Ser. I. No. 29., 45. lelőhely: azonos a Kalicz 1968, 125. o., 146—148. sz. lelőhelyekkel. Az edényke a ceglédi Kossuth Múzeumban, lelt. szám 80.24.1. Fekete, finoman iszapolt, fényesre simított. Kettős csonka kúpos test, tölcséres nyak, kihajló pereme ferdén levágott. Nyakhajlatban kis szalagfül. Perem alatt és a nyakhajlatban széles, tekercselt pálcikával készített mészbetétágy; a vállon négy helyen W alakú, a tekercselt pálcika végével kialakított ágyazat, melyeket a vállon zegzugszalagok kötnek össze. Mészbetét csak nyomokban maradt meg. Kiegészített. M.: 6,1 cm; Pá.: 8,4—8,5 cm; Fá.: 3,1— 3,3 cm; Há.: 8,3—8,5 cm. 21 Torma 1978. 20—23. 22 Egyeki csoport, 1—4. urnatípus: Kovács 1966, 192—193. — Tiszafüred-Majoroshalom (tápióbicskeihez közelálló urnák) : Kovács 1975, 2., 8., 52., 126., 196., 238., 303., 354. sírok. — Trogmayer 1975, 154—155. — Kemenczei 1968, 179—181. 23 Kovács 1966, 193., 6/5., 8/20., 10/15., 21/11., 22/10. kép. — Kemenczei 1968, 179—180. — Kovács 1975, 10. t. 102/1.; 20 .t. 205/1.; 25. t. 265/1. — A Kárpát-medencei halomsíros kultúrától vette át a pilinyi kultúra is — Kemenczei 1967, 271., 273. 24 Kovács 1966, 193., 195. — Kemenczei 1967, 282. — Kemenczei 1968, 180., 184. — Kovács 1970, 36—40. — Kovács 1975, 44. 25 Bóna 1975, 66—67. 26 Kovács 1966, 194., a csuprok 2—4. típusai. — Kemenczei 1968, 181., 1. csuportípus. — Trogmayer 1975, 154. — Tiszafüred-Majoroshalom, Kovács 1975, 2—6., 25., 29., 33., 40., 59., 136., 181. stb. sírok. 27 Kalicz 1968, 185. — A hatvani kultúra Ny—DNy-i területein a műveltség töretlen fejlődésével kell számolnunk a középső bronzkor 2. szakaszában is, a DNy-i terű54