Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

szerű koporsókapcsok tartották össze a koporsódeszkákat. A kapcsok jó analógiái a kaszaperi temetőben kerültek elő. 76 Néhány esetben vasalt koporsó maradvá­nyaira találtak. A 88., 177. és 185. sírból, valamint a Banner-féle ásatásból szár­mazó, fogazott szélű, lemezes koporsóvasalásokhoz hasonló darabok Szabó Kál­mán aranyegyházi ásatásából ismertek, 77 ott a XIV. sz.-ra keltezett, láda alakú koporsók tetején helyezték keresztbe őket. Kiskunfélegyházán az 1. sírban, a váz lábánál került elő fogazott szélű vasalás, két, heggyel lefelé álló szeggel. A 156. sírban a fejtetőnél és a lábaknál keresztben fekvő, hasonló vasalástöredékeket találtak, a felerősítésre szolgáló szegekkel együtt. 78 A nyársapáti koporsóvasalá­sos sírok bolygatottak, tehát a korábbi temetkezésekhez tartoznak. A 171. sír lemezes vasalásait érem keltezi a XV. sz.-ra. Sok sírban kerültek elő — elsősorban a medence körül — faszéndarabkák. Ezt a jelenséget eddig főként Árpád-kori temetőknél figyelték meg, s belőle babonára vagy járványos betegségre, valamint tisztító és a gonoszt távol tartó célból a sírgödörben gyújtott tűzre 79 vagy halotti torra 80 következtettek. A közép­kori, keresztény sírokban előforduló széndarabkák értelmezéséhez hozzájáruló új megfigyeléseket a nyársapáti temető sem eredményezett. A 227. és 228. sírban, a vázak alatt „szabályosan lerakott" köveket találtak. A ruházat tartozékain kívül, kimondottan a halott mellé helyezett melléklet kevés került elő: a 172. sír jobb medencecsontja alatt nyéltüskés, töredékes vas­kés feküdt, a 160. sírban, a bal combcsont felett kis üvegedényt találtak. Ez utóbbihoz hasonló, kis gömbös testű üvegedény a kiskunfélegyházi temető 141. sírjából 81 és Túrkeve-Móricon került elő. 82 A sírleletek legnagyobb részét az öltözethez tartozó leletek teszik ki. A ru­hák szövött anyagából igen kevés maradt meg, néhány, fémrozsdával átitatott, kis töredék változatos szövésű és finomságú textilféleségekről tanúskodik. A 141., 152. és 169. sírból késő középkori temetőink leletanyagában gyakran előforduló, vékony fémhuzallal körültekercselt fonaldarabok, illetve ezekből készült textil­darab került elő. Két sírban (83. és 88. sír) voltak pártára utaló ragyogók a koponya körül, részletrajz vagy pontos leírás sajnos nem maradt fenn róluk. A 83. sír a temető későbbi sírjai közé tartozik. A 44. sírból — bolygatott helyzetben — textilalapra rozettaszerűen felsze­relt, fémspiráldíszes párta maradványai kerültek elő. Ezt a pártatípust már több középkori temetőben sikerült megfigyelni, néhány esetben a spiráldarabok által formált, geometrikus motívumokat is rekonstruálni lehetett. Hasonló, spirálisan tekercselt fémhuzallal díszített párták kerültek elő a csúti XLV. sírban, a mo­hács-cselei 24. és 66. sírban, Kaszaperen a 343., 350., 354. és 366. sírból. Néhány esetben ezüstspirálokból kialakított virágok díszítik a pártát: Kaszaperen az 54., 115., 162. és 361. sírban, Csúton az LI. sírban, Kerekegyházán és Csecstón a 74. sírban. A velük együtt előkerült leletek: veretes övek (Csecstó, 74. sír; Csút, LI. sír; Kaszaper, 162. sír), füles bronzgomb (Kaszaper, 162. sír), későbbi időben a spiráldíszes pártákon feltűnő ragyogók és gyöngyök (Kerekegyháza) viseletü­ket a XV—XVI. sz.-ra keltezik. 83 Az elöl hasított ing, ruha összefogására szolgáló füles gombok több sírban is előkerültek. A 171. sír két félből készült, ezüst füles gombját 1387—1490 között vert érem keltezi a XV. sz.-ra, a 186. sírban talált tömör, gömbös, alul kicsúcso­sodó füles gombot Mátyás-érme datálja a XV. sz. második felére. A sima, két félgömbből összeállított, bordázott szalagfüles gomb (197. sír) pontos analógiái a Kiskunhalas-bodoglárpusztai kincsleletből ismertek, ahol Zsigmond (1387— 338

Next

/
Thumbnails
Contents