Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

STUDIA COMITATENSIA 9. Szentendre, 1980. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK PEST MEGYÉBŐL BENKÖ ELEK (ELTE Bölcsészettudományi Kar, Régészeti tanszék, Budapest) : A KÖZÉPKORI NYÁRSAPÁT Bálint Alajos ásatásai a nyársapáti Templomparton A 20-as évek végétől Magyarországon is kibontakozó középkorifalu-kutatás úttörői már a második világháború előtt jelentős eredményekkel járultak hozzá a késő középkori falu és népi építészet megismeréséhez.

1 Zömmel alföldi ásatásaik során falusi templomok és templom körüli temetők mellett előkerültek az első középkori lakóházak is. Csalogovits József etei, Bálint Alajos mezőkovácsházi, Gerevich László csúti feltárásai az ásatási módszerek finomodását jelzik, Csalogovits J. pedig először tett kísérletet a néprajzi anyag és a középkori házmaradványok egybevetésére.

2 A kutatásban a 40-es évek legvégén állott be fordulat, mikor is a Néptudományi Intézet munkaközössége, majd a Történeti Múzeum Középkori Osztályának kutatói a feladatokat rendszeresen mérlegelő és rangsoroló munkatervet dolgoztak ki. E kutatási programban az írott forrásanyag számbavétele, a kijelölt területek, Nagy- és Kiskunság, É-Dunántúl, Békés m. egy része, Sárköz terepbejárása mellett különlegesen fontosnak és hasznosnak bizonyultak az első tervásatások, a nagykunsági, késő középkori Móric falu, valamint több Árpád-kori település területén.

3 A középkorifalu-kutatásnak ebben a megélénkülő időszakában lépett elő akadémiai tervásatássá Bálint Alajos nyársapáti (Pest m., ceglédi j.) leletmentése is. A középkori Nyársapát helye, a Templompart légvonalban mintegy három km-re KÉK-re fekszik a mai község vasútállomásától : a környék lapos, homokos, vizenyős felszínéből 0,5—1,5 m magasan kiemelkedő, kisebb halmokkal tagolt vonulat egy — nyáron kiszáradó — ér (néha Büdösér vagy Templomér néven említik) két partján húzódik. 1927-ig a lelőhely legelő volt, a következő év tavaszán a ceglédi lapok arról számoltak be, hogy a területet felszántották, és a traktorral vontatott eke nyomán templom alapfalai, sírok és házhelyek bukkantak elő.

4 A szegedi egyetemről Buday Árpád szállt ki a helyszínre, és még 1928 augusztusában Banner Jánossal rövid leletmentést végzett.

5 Az ásatás megkezdése előtt Banner J. а К—Ny-i ér É-i partján, a legmagasabb halmon szanaszét heverő terméskövekből egy, valamikor itt állott kőépületre következtetett. Ezzel szemben, az ér D-i partján erősen elszántott, 51,3 X 35,7 m-es, kör alakú árokra figyelt fel, innen kerültek elő korábban a temetkezésre utaló leletek. Ezen a helyen két hosszú kutatóárokkal, sűrűn egymás mellett fekvő sírokra találtak, melyekből Banner J. „12 teljes sírt és 18 temetkezéshez tartozó csontvázrészt, nagyobbára koponyát" tárt fel, átlagosan 150 cm mélyen. A sírokból Zsigmond315