Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Endrődi anna–Feld István: Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon 1929–1934

21. kép. A raktárlelet ansa lunata-füles 22. kép. A raktárlelet szalagfüles korsója korsója talpgyűrűs cseréppohár-töredékek.

52 A szintén mázatlan sárga-rózsaszínű kerámia nyújtott, kihajló és legömbölyített peremű fazekainak és kancsóinak töredékei a XV. sz. végére és a XVI. sz. első felére tehetők.

53 Kiemelendő egy sárgás anyagú, vállán bepecsételt díszű fazék darabja. A vörös anyagú mázatlan vagy belső mázas edények az 1460—80 körül működött budai műhelyben készültek.

54 Valamivel későbbiek lehetnek a fehér anyagú, belső mázas, kívül gyakran vörösre festett fülesfazék-töredékek.

55 A nagyobb mennyiségű, redukált égetés ű, grafitos, ú n. osztrák kerámiaáru -töredéken az általánosan elterjedt XV—

XVI. sz.-i perembélyegek találhatók meg.

56 A díszkerámiát csupán egy vörös anyagú edény nyak- vagy kiöntőtöredéke képviseli, melyet élénksárga aranyozás borít. Kályhaszemek: Négyzetes tál alakú, téglalap alakú vályús és háromszög alakú darabok találhatók meg, gyakran két agyagszálból sodort zsinórdísszel. Egy teljesen összeállított négyzetes darab nem redukált égetésű, belül grafitozott, vörös, rossz anyagú. Két vályús darab ezzel szemben jó, redukált égetésű, egyiken zsinórdísz (15. tábla). E formák a XV—XVI. sz. fordulójára tehetők.

57 Kályhacsempék: Egy világosszürke, mázatlan mérműtöredék (16. tábla 1.) és több vöröses anyagú, zöld mázas mérmű- és hátoldaldarab a budai vár kályháinak Zsigmond kori II. csoportjába sorolható (16. tábla 2—4.).

58 Üvegek: Többségük 10 cm átmérőjű kerek ablakszemek töredékei, 6 mm-es, visszahajtott peremmel. (Előkerült néhány, az összefogásukhoz használt ólomcsík is.) Emellett néhány jellegtelen pohártalptöredék található még az anyagban. 283