Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Zsuzsanna: Az abonyi honfoglalás kori szablyatöredék

mondás alapján állítható, hogy a penge élével a váz felé feküdt, rajta fahüvelyének maradványait figyeltük meg.

10 A szablya pengéjének (megmaradt) H.: 14,4 cm; Sz. (markolatvasánál): 3,6 cm; a markolatvas H.: 7,9 cm; Sz. (a markolatnál): 2,3 cm; a keresztvas H.: 13,8 cm. A penge hidegen edzett, egyélű, esetleges fokélének léte megállapíthatatlan. A megmaradt szakaszon vércsatornának nyoma nincs. A markolatvas a penge éle felé hajlik, s rajta sem fa-, sem bőrmaradványt, sem más szerves anyag nyomát nem észleltük. A pengetőn 0,6 cm széles, vörösréz pántolás van, rendeltetése a keresztvas rögzítésével, illetve elmozdulásának megakadályozásával magyarázható. A keresztvas rögzítése önmagában ezt az eljárást nem indokolja.

11 Feltehető, hogy a kész penge későbbi (?) inkrusztálásánál a keresztvas eredeti helyéről való elmozdítása, illetve visszahelyezése miatt bizonyos korrekció szükségessé válhatott.

12 A penge tövénél, használat szerinti bal oldalán (belső lapján) vörösrézből inkrusztált, egyenes szárú, díszítetlen latin kereszt van. A penge élszakasza erősen korrodált, csorbult. Foka zárt, határozott, töretlen. A keresztvas: Áttört megmunkálású, végeinek gömbjeit berakásos „szárnyas kereszt" díszíti. A berakás anyaga sárgaréz. A keresztvas előoldalát kettős, párhuzamos, vékony, inkrusztált pántpár ékíti. Anyaga sárgaréz. A keresztvas előoldala bal gömbjének csatlakozó merevítésén utólagos (?), vörösrézből készült, lapirányos (a penge lapjával párhuzamos) forrasztás nyoma figyelhető meg. A díszítő pántok által kialakított középpont kiemelkedő gúla alakú, eredetileg talán lemezekkel díszítették, vagy kialakítása drágakő berakást idéz. A keresztvas díszítésének legközelebbi párhuzamát az esztergomi szablya keresztvasán láthatjuk.

13 A szablya pengéjének markolatvas feletti szakaszán a röntgenfelvétel tanúsága szerint áttörés (szegecslyuk) látszik. (III. kép 1—2.) Ennek sem technológiai, sem gyakorlati indoka nem ismeretes. Az említett esztergomi szablya pengéjén ugyanilyen „szegecslyuk" van.

14 III. Metallográfiai vizsgálat: A vizsgálatot a restaurálás során a pengéről, a markolatról és keresztvasról eltávolított rozsdaminta alapján végezték el a Vasipari Kutatóintézetben.

15 A vizsgálat egyértelmű eredményt hozott. NEOPHOT—2 típusú fénymikroszkóppal készítettek felvételeket a fegyvertöredék pengéjéről, keresztvasáról és markolatvasáról a restaurálás során eltávolított rozsdáról. (IV. kép 1—3.) Ezek a felvételek már valószínűsítették, hogy a markolatvas és a penge azonos, míg a keresztvas más eredetű vasból készült. A keresztvason látható szemcsék homokszemcsék. (IV. kép 4.) Egy ilyen homokszemcséről pásztázó elektronmikroszkópos felvétel is készült. (IV. kép 4.) Ezen megfigyelhetők a rideg törésre utaló folyóvonalak. Az összeporított rozsda röntgendiffrakciós vizsgálatát dr. Verő Balázs és dr. Bárczi Pál

16 végezték el FeKa-sugárzással. A háromféle rozsdáról készült diffraktogram

17 (5. rajz) biztossá tette, hogy a markolat és a penge rozsdája — s ennek alapján anyaga is — teljesen megegyezik, a keresztvas viszont teljesen más anyagból készült. Az, hogy valamilyen tárgyon milyen típusú rozsda keletkezik, elsősorban a rozsdásodás körülményeitől függ. Szerintünk ebben az esetben kizárható az a lehetőség, hogy a rozsdaminták 236