Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Dinnyés István: II–III. századi szarmata sírok Tápiószelén

gödre. Eltérő képet nyújt a pedagógusföldeken feltárt temetőrészlet. Hét sírnak DDK-i (3—9. sírok, 2' 50—5' 00 vonás), hatnak DK-i (10, 12—15. sírok, 7' 50— 9' 00 vonás és a 2. sír, ahol csak a váz tájolása ismert) tájolású gödröt ástak, csak a 11. sír D-i tájolású (Г 50 vonás, ami jelentős eltérés К felé). A többiekével ellentétes az 1. sír É-i tájolása. A vázak helyzete minden megfigyelhető esetben (papszögi 1. és 2. sír, pedagógusföldek 3., 5., részben 7., továbbá a 8., 12., 13., 14. sírok) háton fekvő, nyújtott végtagokkal. A pedagógusföldeki 2. sírban a jobb alkar — állítólag — a mellkasra volt hajtva, az 1. sírban pedig zsugorított váz feküdt — valószínűbb, hogy a találók a bolygatott váz helyzetét magyarázták félre. A két papszögi sír és a pedagógusföldeki 3., 5., 12., 14. sírok (az 1. és 2. sírokat nem ítélhetjük meg) bolygatatlanok, a többi sírt különböző mértékben feldúlták. A sírdúlás semmiképpen sem korabeli. Talán a 6. sír kivételével, egyetlen feldúlt sírban sem találtunk összefüggően elmozdított vázrészeket, s a 11. sír késén is végbement már a korróziós folyamat, amikor az három darabra tört a sír feldúlásakor. A síroknak viszont látszaniuk kellett a felszínen (sírhant?), mert a rablók által ásott gödör nem, vagy csak kismértékben lépte át a sírgödör eredeti körvonalát. A két lelőhely 17 sírja között egyedül a pedagógusföldek 3. sír melléklet nélküli, a 12. gyermeksírban csupán egyetlen szem gyöngyöt találtunk. Közös vonás mindkét lelőhelynél az általában egy-egy edénynek a lábfejek elé vagy mellé helyezése (papszögi 1—2. sír; pedagógusföldek 4., 7., 8., 13., 14. sír). Jobb kézfej mellett találtuk a pedagógusföldek 5. sír edényét. A 2. sírban lábnál találták a szürke korsócskát, a másik edény helyzete ismeretlen. Két edény töredékeit találtuk a feldúlt 10. sírban is. Nem ismerjük a pedagógusföldek 1. sírban talált edény elhelyezését, a 6. és 15. sírokban a bolygatás az edényt is elmozdította eredeti helyéről. Szájával lefelé helyezték sírba a 13. sír edénykéjét. Az ismertetett temetkezési szokások általánosak az alföldi szarmata temetőkben, egyedül a sírgödrök kialakításához találtunk kevés adatot a közzétett anyagban. Láb felé keskenyedő, lekerekített sarkú sírgödröt találtak a Hódmezővásárhely-Kakasszék 2. (I—

II. sz.-i) sírnál, a III. sz. vége—

IV. sz. végére keltezett dóci temető 5., 7., 8., 14., 15. sírjainál lekerekített sírvégeket, a 9. sírnál, valamint az ócsai 1. és 4. síroknál lekerekített sarkokat figyeltek meg.

8 Teknős kialakítású sírfeneket a Szentes-Sárgapart 28. sírnál,

9 a hortobágyi 11/10. és VT/7. halomsíroknál

10 említenek. Az alföldi szarmata temetőkben általános a D—É-i — eltérésekkel DNy, illetve DK felé — tájolás.

11 DK-i a fő tájolási irány I—

II. sz.-i

12 és késő szarmata (Dunaharaszti;

13 Szeged-öthalom;

14 Dóc

15

) temetőkben. A pedagógusföldek 1. sírhoz hasonlóan, az általánossal ellentétes pl. a Kiskőrös-Vágóhídi dűlő, Seregélyes 11. sír, a szentes-kistőkei, II—

III. sz.-i temetőben 43 sír D-i, 5 sír DNy-i, 6 sír pedig ÉK-i tájolású;

16 a késő szarmata kori dunaharaszti temető 31 sírja közül egy ÉÉNy-i, az Ernőháza-Kollinger-föld temető 14 sírjából 1 sír;

17 az endrődi temetőben 29 közül 3 sír ellentétesen (É—D) tájolt.

18 Általános jelenség az edényeknek lábfejek környéki elhelyezése is.

19 Hasonlóan a pedagógusf. 5. sírhoz, jobb kézhez helyezték az edényt a Szentes-Sárgapart 14. sírban,

20 Csongrád-Csipai-föld 4. sírban,

21 Szeged-Rívódűlő egyik sírjában.

22 Két vagy több edény volt pl. a szeged-felsőpusztaszeri 23., 25., 32. sírokban,

23 a Csongrád-Endre király utca 2. sírban,

2

'

1 a hortobágyi halmos temetők több sírjában.

25 197