Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Tettamanti Sarolta: Mithras-kultusz emléke Szentendrén
noniában. 26 A hazai, kelet-pannoniai anyagban több eltérő részlet ellenére a legjobb párhuzam a sárkeszi (Fejér m.) mithraeum nagy oltárképe, amelyet közlője a II. század utolsó harmadára keltez és aquincumi műhelyből származtat. 27 A szentendrei dombormű is egy olyan aquincumi műhely terméke lehet, amely itáliai eredetű mintaképek után dolgozott. 28 Keltezését az ismert történelmi körülmények a II— III. század fordulója körüli időre engedik meg. Aquincum környékének mithraeumai szintén ebben az időben jöhettek létre. 29 Közülük a budaörsi szentélyt a legio II adiutrix katonái építették. 30 Befejezésül a kelet-pannoniai mithraikus kőemlékekkel kapcsolatos 1—2 félreértést szeretnék tisztázni, ül. már megtörtént helyreigazítást nyomatékosítani: Vermaseren gyűjteményes munkájában Ulcisia Castra helynév alatt közöl egy pócsmegyeri oltártöredéket, amelynek dedicatióját a korábbi irodalom alapján „Invicto Soli Mithrae"-re kiegészítve közli. 31 Nagy Tibor kizárja a követ a Mithras-emlékek köréből. 32 A zsámbéki szentély léte körüli bizonytalanságok: A község északi határán levő szőlőkből a múlt század vége óta ismert 3 kőemlék: Sóinak dedikált két felirat, valamint egy dombormű az isten képmásával. 33 Rajtuk nincs nyoma a Mithras-kultuszra utaló jegyeknek. 34 Ennek ellenére Mithras-barlangszentélyt tételeznek föl a Zsámbéki-hegy DK-i platójának délnyugati oldalán levő természetes barlangban. 35 A feltételezés alapjául szolgáltak elsősorban a tévesen a Mithras-kultuszhoz kapcsolt feliratos kövek (oltár és fogadalmi tábla), bizonytalanul meghatározott lelőhelyük közelsége a barlanghoz, a barlang hátsó falának esetleg emberi kézzel való megmunkálása (oltárkép helyének kialakítása). A zsámbéki leleteket azonban a fentiek alapján kizárhatjuk a kultusz emlékei sorából. JEGYZETEK 1 A kőemlék leltári száma : Szentendrei Ferenczy Múzeum 75.125.2. ; Rég. Kut. 1975. 45.; A temetőről és a 75. sírról 1. a teljes közlést a jelen évkönyvben: Maróti É.— Topái J. 1980. 95—177. 139. 2 Az ikonográfiái részletek értelmezéséről, Mithras életének, cselekedeteinek ábrázolásairól 1. Nagy T. 1950: 56—79. 3 Mócsy A. 1962. 735—738.; Mócsy A. 1974. 82—86.; Tóth I. 1967. 96—101. 4 Tóth I. 1967. 100—105.; Mócsy A. 1962. 707—710.; Mócsy A. 1974. 52—56.; A keleti vallások terjedésében fontos szerepe volt annak is, hogy Septimius Severus (felesége szír főpapi család sarja) és Caracalla 202-ben keletről jövet meglátogatták a dunai tartományokat, Pannoniát is: Fitz J. 1958. 169—172. 5 Tóth I. 1967. 102. 6 Alföldi A.—Nagy L.—László Gy. 1942. 432—436.; Alföldy, G. 1961. 107.; Alföldy G. 1963. 53—60.; Legújabban 1979-ben a Flórián téren került elő egy szentély, festett oltárképpel, Kocsis László ásatása (BTM). 7 Tóth I. 1967. 102. 8 Fitz J. 1958. 170.; Fitz J. 1970. 169. (13).; A korábban közölt mithraikus kőemlékek (Intercisa I. 192—193. 223—225.) mellett 1973-ban egy IV. századi sír fedlapjaként került elő egy bikaölés jelenetét ábrázoló relief: Rég. Kut. 1973. 39.; Visy Zs. én. címlap és 7. (Intercisában a polgári településen 3 mithraeum volt). 9 Soproni, S. 1980. Ö foglalja össze a csapat alapításával és Intercisába kerülésével kapcsolatos korábbi nézeteket. 10 Radnóti A. 1946—48. 137—155.; Barkóczi L. 1951. 34.; Tóth I. 1971. 50. 11 Alföldy G. 1963. 61.; Tóth I. 1967. 105—106.; Nagy Tibor véleménye szerint az ún. császárvallás kialakulásának forrása a szíriai Napisten kultusza volt és nem a Mithras—Sol-azonosítás: Nagy T.—Györffy Gy.—Gerevich L. 1973. 177—178. 12 Alföldy G. 1963. 61—63.; Tóth I. 1971. 51. 13 Barkóczi, L. 1964. 280. 182
