Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Kővári Klára: A bodrogkeresztúri kultúra sírjai Pécelen

hely szintén a bodrogkeresztúri kultúra törzsterületének szélén van, még nyugatabbra Pécelnél.

68 Egyelőre nem magyarázható meg kielégítően a péceli temetőben tapasztalt és a bodrogkeresztúri kultúra általános rítusától eltérő tájolási mód. Mint a sírok leírásából kiderült, fő irányuk D—É, vagy kis eltéréssel Ny felé DDNy—ÉÉK, ill. két esetben pontosan DNy—ÉK volt. (2. kép.) Az mindenesetre feltűnő, hogy a bodrogkeresztúri kultúra többi temetője, amelyekben egy-két D—É-i tájolású sír volt, á kultúra törzsterületének szélein helyezkedik el.

69 A Budapest vidéki csoport tájolás szempontjából értékelhető sírjai közül Békásmegyeren az egyik váz DNy-i irányítású volt. (A publikációból sajnos nem derül ki, hogy a főirány Ny vagy D volt-e, avagy a váz pontosan DNy-i tájolással feküdt-e.)

70 Az érdligeti kettős sírban a felső váz iránya NyÉNy—KDK, az alsóé DK—ÉNy.

71 A Ludanice-kultúrában a Ny-i tájolás az uralkodó, D—É-i irányítású sír szórványosan fordul elő (Branc 49. sír).

72 A péceli temető vizsgálatát a következőképpen összegezhetjük. A leletanyagáról kapott összkép alapján a klasszikus bodrogkeresztúri kultúrához tartozik, annak késői szakaszát képviseli. Bizonyos elemek (a 4. sír két edénye) azonban a Budapest vidéki csoport közelségére, ill. ezen keresztül a Ludanice-kultúra felé mutatnak.