Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

A ceglédi városi vezetőség „késedelmes eljárására" és lassú, sőt az előrehaladást akadályozó ügyintézésére vet fényt a ceglédi Sárközy Márton és társai által a földművelésügyi miniszterhez 1910 elején írt levél itt idézett részlete.

32 „Alulírottak a legmélyebb tisztelettel és azon alázatos kérelemmel járulunk Nagyméltóságod kegyes színe elé, miszerint az alábbiakban foglalt kérelmünket meghallgatni és azt teljesíteni kegyeskedjék. Kegyelmes Uram! Czegléd r. t. város tanácsa 1909. év márczius havában a közgyűlés hozzájárulásával elhatározta a munkásházak építését. Később az augusztusi közgyűlés a határozatott (!) azzal egészítette ki, hogy amennyiben kérelmezők a közgyűlés által kijelölt »-Espereskerti«

33 területet D-ölenként 3 koronájával egészben hajlandók lesznek átvenni, úgy részükre felépíti a munkáslakásokat. A város lakásínségben szenvedő lakói írták: »•... legyen szabad — kijelentenünk, hogy mi a kertet (értsd ,Epreskert' M. B.) D-ölenként 3 korona árban amennyiben ahhoz a Közgyűlés ismételten hozzájárulna, annak jóváhagyásával átvesszük. A 7200 D-öl területen 32 munkásház építtetik 200—205 D-öl beltelekkel, míg a többi felmaradandó ( !) terület utaknak maradna fel... az épületek nagyságához, amit a törvény szintén szabályoz, csak annyiban legyen szabad hozzászólanunk, hogy az egyöntetűség, szilárdság és az érdekeltek óhajtásai is teljesedjenek .. .-«"

34 A levelet 37 házigénylő írta alá, foglalkozásukat nem jelölve. 1910. január 28-án az alispán igazoló jelentést kért Cegléd város polgármesterétől, hogy mi az oka és akadálya annak, hogy a városban akadozik a munkáslakás-építés ügye. A sürgetés a Földművelésügyi Minisztériumtól érkezett a vármegyéhez, és az pedig a ceglédi polgármesteren kérte számon az ügy késedelmes intézését.

35 A polgármester az alispáni hivatalhoz intézett levelében azzal mentegetőzött, hogy a munkálatok folytatását a városi mérnök megbetegedése akadályozta meg, és helyettese ez ideig sem volt képes erre az ügyre sort keríteni, és így mulasztás senkit sem terhel. A polgármester levelének az a védekezése, hogy az államépítészeti hivatal módosító javaslatai az építkezési költségeket olyan mértékben megemelik, hogy „azokat vagyontalan napszámos ember" a házbérre szánt összegből törleszteni nem tudja, ellentmond a lakást, házat igénylők kérelmező levelei tartalmának és az azokban kifejezésre jutó lakásínségnek, azon javítani igyekvő törekvésüknek.

36 „Tekintetes Polgármester Űr! Alulírottak a legmélyebb tisztelettel járulunk a tekintetes cím elé azon alázatos kérelemmel miszerint... alkalmas időben egy munkáslak — a költségek tanulmányozása végett — építtetni rendeltetett érvényt szerezni kegyeskedjék. Azon jóreményben hogy a tekintetes Polgármester Űr másnak közönyössége miatt nem fogja megengedni ezen igaz ügynek bukását. Vagyunk szíves jóindulatáért esedezve alázatos szolgái Sárközy Márton és társai." Ugyancsak 1911-ben fogalmazódott az alábbi kérvény is. „Alulírott tiszteletteljesen aziránt járulok a tek. Képviselőtestület b. színe elé, miszerint tudomásomra jutott hogy Czegléd városa munkásházakat szándékszik építtetni azok részére, kik arra érdemesek lesznek. Én is mint Czegléd város polgára és lakosa vagyok, 5 élő családom van a várost énis szolgáltam 88