Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Dóka Klára: Szentendre társadalma az összeírások tükrében (1808–1848)

háza, szőlője, állata 10-nek, háza, szántója, állata l-nek, háza, állata 5-nek, komplex gazdasága (ház, szántó, szőlő, állat) 21 esetben. A feudális kategóriákat a társadalmi tagozódás és vagyoni helyzet szempontjából nehéz alapul venni. Ennek fő oka az, hogy a településeken a szőlőbirtok döntő szerepet játszott, és ennek megszerzése nem esett feudális korlátozás alá. A városban jelentős számú, házat, szőlőt vásárló, csak ideiglenesen itt élő népesség is volt, akiket az összeírok nem soroltak be a három fő kategóriába, bár azok — mint a városi összeírások mutatják — nem mindig tartózkodtak a városon kívül. Reálisabb képet kapunk a lakosság vagyoni helyzetéről, ha az egyes adótárgyak alapján indulunk el. A vagyon legszilárdabb részét — Szentendrén és Izbégen egyaránt — a háztulajdon képezte. Szentendrén a családok 2

/з része rendelkezett házzal (917ből 624, nem volt háza 293-nak). A házbirtokosok között komplex gazdasága volt 45-nek; — a ház mellett szántóval, szőlővel bírt 152, — a ház mellett szántóval 7, — a ház mellett állattal 3, — a ház mellett szőlővel 302, — a ház mellett szőlővel, állattal 16, — csak házbirtoka 99 családnak volt. A ház- + szőlőtulajdonosok létszáma a lakosság */з részét teszi ki, és így ez tekinthető legáltalánosabbnak. Izbégen a háztulajdon szempontjából még kevésbé haladt előre a differenciálódás. A 181 családból mindössze 16 volt ház nélküli (8,8%). A háztulajdonosok közül komplex gazdasága volt 25-nek; — a ház mellett szántója, szőlője 10-nek, — a ház mellett szántója 4-nek, — a ház mellett állata 5-nek, — a ház mellett szőlője 72-nek, — a ház mellett szántója, állata l-nek, — a ház mellett szőlője, állata 10-nek, — csak háza 38-nak. Az újabb településen, Izbégen a ház és szőlőbirtok még általánosabb volt, mint Szentendrén. Itt a 181 családból 72 (38%) rendelkezett szőlő- + háztulajdonnal. A lakosság vagyonának másik részét a szőlőbirtok képezte. Szentendrén 653 családnak volt kisebb-nagyobb szőlője, 264 nem rendelkezett szőlőbirtokkal. A szőlő nagyság szerinti eloszlása Szentendrén a következő volt: 1 kapás (150 négyszögöl)

3 — 31, 2— 5 kapás — 227, Ъ—10 kapás — 190, 10— kapás — 205. Izbégen 125 családnak volt szőlője, 56-nak nem. Itt a szőlőbirtok a következőképpen oszlott meg: 1 kapás — 22, 2— 5 kapás — 72, 6—10 kapás — 27, 10— kapás — %. 6