Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

1900-ban a képviselő-testület 15 szavazattal 8 ellenében, 4 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy új római katolikus fiúiskolát építenek a városban.''' Maga Dumtsa polgármester is ellenezte az építkezést takarékossági okokra hivatkozva. Végül 12 000 koronát szavazott meg a közgyűlés az építkezésre. A Szent-Endre és Vidéke a következőképpen kommentál a fiúiskola építésének tervéről: „...pusztán erkölcsi kényszer volt a túlnyomóan szerbekből álló városi magisztrátusnak a római katolikus felekezeti elemi iskola céljaira 12 000 koronát megszavaztatni", hiszen arra már nem lesz pénz később, hogy négy tanítót fizetni tudjon a hitközség. Gyakran még a meglevő tanítók is fizetés nélkül maradnak. „ ... a sors irgalmatlan szatírája, hogy azon a héten, mikor a megyei jóváhagyás az iskola építésére vonatkozólag leérkezett, hagyta faképnél a két római katolikus tanító »tiszteletbeli-« állását, úgyhogy mintegy kétszáz növendék tanító nélkül maradt." Az értelmetlen kiadás helyett pedig „sok értékeset lehetett volna teremteni, teszem a várost az árvíz ellen egy és mindenkorra megvédeni".

85 A Szent-Endre és Vidéke 1900. augusztus 5-i száma arról ír, hogy a katolikus mesteremberek rovására építik fel az új iskolát, mivel nekik kell majd egyházi adó formájában biztosítaniuk a négy tanító fizetését. Célszerűbb lett volna inkább állami iskolát építtetni — vetette fel a cikk írója. Egy 1903-as helyi újságban ezt olvashatjuk: „Minek nekünk négy felekezeti iskola? Ha egy állami iskolánk volna, akkor nem volna az a nagy iskolai adó sem.. . Ennélfogva felszólítjuk mindazokat, akiknek iskolaköteles gyermekei vannak, hogy csatlakozzanak hozzánk és együttesen kérjék velünk együtt az állami iskolát, mert nemcsak hogy nagy tehertől szabadulnak meg a szülők, hanem a tanítás is egyöntetű lesz, a tanítók pediglen jobb kedvvel fognak tanítani, mert nem kell nekik majd koplalni."

86 Egy újságcikkrészlet 1904-ből: ,,A szentendrei római katolikus tanítók anyagi nyomora ismét megkezdődött, helyzetüket ismét nyomasztóvá teszi, ... hogy fizetésüket nem kapják meg rendszeresen. Hát hol marad az intézkedés, mellyel a tanítók következetes ellátását biztosítják? ... Persze, a deficites hitközség azzal nem törődik, ha a tanítóság ilyen nyavalyából eredőleg kedvetlen, kényszerű munkát végez, nem érvényesítheti tudományos hivatását a népnevelés terén, mert az élés nehézsége, a csekély fizetés bizonytalansága lelohasztja lelkesedését. Óh államosítás, jöjjön el a te országod!"

87 Végül is csak 1912-ben fogtak hozzá az új római katolikus fiúiskola építéséhez. Hasonló huzavona előzte meg a református iskola építését. A református egyház 1901-ben segélyt kért a várostól iskola és tanítólakás építésére. Az 1901. április 7-i képviselő-testületi ülésen került volna szavazásra ez a kérdés, de a közgyűlés határozatképtelen volt, mert a képviselők fele nem jelent meg. A június 27-i ülés ugyanebből az okból ismét határozatképtelen volt. Július 30-ára jelölték ki a harmadik határidőt. A jegyzőkönyv szerint ezen a napon „ . .. határozat hozható lenne, de tekintettel az ügy nagyobb horderejéíe és fontosságára, ... az ügyben való határozat hozatalát jövő közgyűlésre elhalasztani elhatároztatik". 1901. szeptember 12-én végre megszületett a határozat, amely szerint 1256 korona az iskola építéséhez „segélyként a város közpénztárából a helybeli református hitközségnek kifizettessék". Tanulságos felidéznünk az izbégi állami iskola építésével kapcsolatos jegyzőkönyvrészleteket. 1888 óta több közgyűlésen is felvetődött, hogy Izbégen iskolát kellene létesíteni, de a képviselő-testület minden esetben úgy döntött, hogy 48