Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

Magyarország lakosságának foglalkozás szerinti Szentendre lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása 1900-ban. megoszlása 1900-ban. mezőgazdaságból élő keresők és eltartottak iparból élők kereskedelemből, hiteléletből élők napszámosok, házicselédek és eltartott családtagjaik egyéb 1. ábra Néhány adat Szentendre „városos" arcához: 1900-ban csak egy 20 főnél több munkást dolgoztató ipari vállalatról tesz említést a statisztika: a vasszerárugyár 26 segédet foglalkoztatott. Az 1322 iparból élő szentendrei lakos egy része 1—2 segéddel, illetve segéd nélkül dolgozó kisiparos volt, más része a helyi kisiparosoknál, illetve a környékbeli, főleg budapesti üzemekben dolgozott segédként. (1910-ben már három nagyobb vállalat működött a városban: a szerszámgyár 45, a lószerszámveretgyár 76, a lakatosárugyár 26 segéddel működött.) Egy-két jellemző adat a város lakóházairól: összesen 915 lakóház volt 1900ban Szentendrén, ebből 778 téglából, illetve kőből, 137 vályogból, sárból épült. A 170 nád-, illetve zsúptetős, valamint a 485 zsindely- vagy deszkatetős ház mellett csupán 260Ö cserép-, pala- vagy bádogtetős lakóház volt a városban.

7 19