Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság

A Független Polgári Párt egysége érdekében Németh Lászlón kívül dr. Péchy Henrik is szót emelt azzal védekezve, hogy a Papp Viktor múltjáról szóló korábbi suttogást üres kortesfogásnak vélték. Dr. vitéz Csia Sándor volt Németh László pártjának a másik szószólója. (Csia Sándor ekkorra már egymás után több nyilas csoportosulás tagja, illetve vezetője volt.) Csia nyilatkozott a sajtónak, hogy a párt csak végszükségből jelölte Papp Viktort. Hiszen több képviselő-testületi tag — pl. Péchy Henrik — még Papp Viktor jelölése előtt felkérte őt a polgármesteri állás megpályázására, sőt Papp Viktor lemondása után is megismételték ajánlatukat, Csia Sándor azonban megalapozott hivatali pályájára és politikai állásfoglalására való tekintettel visszautasította a szentendrei polgármesteri széket. (Egyébként még a Papp Viktor-féle botránynál is jobban kompromittálta volna a várost, ha polgármesterét 10 év múlva Szálasival együtt felakasztják.) »A Független Polgári Párt megrendülése után új párt alakult Szentendrén Városi Gazdasági Párt néven. Munkát, békét, gazdasági fellendülést ígért programjában a kormányon levő Nemzeti Egységpárt szellemében megalakult új helyi szervezet.

36 A párt vezetését dr. Antolik Arnold vállalta, akit 1918-ban mint népellenes hivatalnokot a népharag elűzött a polgármesteri székből, és aki a Tanácsköztársaság bukása után néhány nappal visszafoglalta hivatalát. Antolikék a már Papp Viktor mellett is fellépő dr. Dezsőfi Ferenc aljegyzőt támogatták, hangoztatva, hogy hozzáértő, népszerű ember kell a város élére, a választásnál nem lehet olyan szempontot figyelembe venni, hogy a 80%-ában katolikus város nem választhat református polgármestert. • A Független Polgári Párt azzal a kortesfogással küzdött Dezsőfi ellen, hogy nem választhatnak olyan polgármestert, aki elkötelezte magát egy párt mellett. Idegenből jött, erőskezű, befolyásolhatatlan városvezetőre van szükség. Németh Lászlóék ezért Pethő János vármegyei tb. főszolgabíró mellett törtek lándzsát.

37 A sok viharban megfáradt Szentendre ádázul tusakodó pártvezéreit megbékélésre intette a Pilishegyvidéki Hírek 1935. május 5-i száma: „...egészen bizonyos, hogy ha városunk politikai irányítói feledve a múltat leülnének a fehér asztal mellé, rövidesen megállapítanák, hogy sajnálatos félreértésekről van szó csupán, hogy mindnyájan egyformán tisztelői a magyar törvényeknek s hogy mindnyájan jóindulatú, becsületes magyar emberek". A városvezetőség maga is felismerte, hogy nem szabad választási harcokban, intrikákban, torzsalkodásokban elfecsérelnie az erejét a helyi előkelőségnek, inkább össze kell fognia a város katasztrofális gazdasági helyzetének javításáért és a baloldali mozgalom erősödésének megakadályozásáért. A polgármester-választási harcok idején, 1935-ben 1200 munkanélkülit tartottak nyilván a városban. (A lakosság kb. 15%-át.) Munkanélküli-segélyt nem tudtak biztosítani. Szükségmunkaként útépítést szerveztek, ahol napi 1,60 pengőt lehetett keresni. Az ínségakció keretében mintegy 300 gyereknek és aggnak osztottak hús nélküli ingyenebédet a népkonyhán.

38 A legsúlyosabb választási harcok idején, 1935 májusában súlyos fagykár volt Szentendrén. „A gazdák véleménye szerint a piszkében 50—60%-os, a szőlőben 80—100%-os, a földi eperben 100%-os a kár."

39 Talán a fagykár sújtotta gazdák és a munkanélküliek vigasztalására vetítették éppen ezekben a napokban a Meseautót a szentendrei filmszíhnázban .. .

40 187