Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
A Junius 22-i közgyűlés ismét napirendre tűzte a Bienenstock-ügyben elmarasztalt Micskei Lajos fegyelmi ügyét. Végül is cak 1935. április 12-én sikerült a városvezetőségnek kiharcolnia az alispánnál, hogy visszakapja állását. Starzsinszky lemondásával nem ült el a sajtóvihar. A Pestvármegye 1934. július 20-i számában a következő címmel jelent meg Zsemley Oszkár cikke: „Igaz-e, hogy Szentendre város közéletében a »csalás, közokirathamisítás, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való rábírás eddig elfogadott fegyver volt az igazság elnyomására«?" A cikk nyilvánvalóan Starzsinszky sugalmazására szó szerint közli Papp Viktor 1933. október 10-én kelt levelét, amelyben a Pestvármegye szerkesztőségét instrukciókkal látja el egy Starzsinszky-ellenes cikkhez. Néhány mondat Papp Viktor idézett leveléből: „A cikknek körülbelül az legyen a vége, hogy a belügyminisztérium erős kézzel nyúljon bele városházi panamáink szemétdombjába, saját kebeléből küldjön ki egy olyan vizsgálóbiztost, aki kontradiktórius eljárási szabályok betartásával fogja az ügyet kivizsgálni. Vigyázz, hogy el ne galoppírozd magad, viszont nyugodtan állíthatod, hogy városunk közéletében a csalás, közokirathamisítás, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való rábírás eddig elfogadott fegyver volt az igazság elnyomására." Zsemley Oszkár cikke további részének az a nyilvánvaló célja, hogy ellentétet szítson a Független Polgári Párt és Papp Viktor közt. A cikk végül egy szellemes mondattal zárul: „Szentendrén nem a hegyek vajúdnak és szülnek egeret, hanem vajúdnak az egerek és szülnek hegyeket. Botrányhegyeket." (Zsemley cikkének az a rendkívül érdekes előzménye, hogy alig egy hónappal korábban, 1934. szeptember 12-én Zsemley Oszkárt 100 pengő pénzbüntetésre ítélték régebbi Starzsinszky-ellenes cikkei miatt.) Az Esti Kurir október 5-i száma arról számol be, hogy Starzsinszky sajtópert indított dr. Voigt Ede hírlapíró és Papp Viktor ellen, s a per során újabb terhelő adatok kerültek elő Starzsinszky ellen. A Magyar Élet december 19-i száma pedig arról tudósít, hogy Voigt Edét 500 pengőre, Papp Viktort 200 pengőre ítélték a sajtóperben. A városi képviselő-testület ülésein nem foglalkoztak a sajtóperrel. A városatyák ennél sokkal fontosabbnak tartották a kormányzó iránti hűségük bizonyítását. „ ... a közgyűlés és a tisztikar felállva, percekig tartó éljenzéssel ünnepelte a Kormányzó Urat" abból az alkalomból, hogy 15 éve bevonult Budapestre. Még határozatot is hoztak : „ ... annyival mindenki tartozik a nemzeti gondolatnak, akinek saját lakóháza van, hogy legyen egy nemzeti lobogója, melyet ünnepélyes alkalmakkor kitűzni köteles". 29 A város belső erőviszonyait jól jelzik az 1934 novemberében tartott törvényhatósági választások eredményei. A 2254 szavazati joggal rendelkező lakosból mindössze csak 749-en szavaztak. A Nemzeti Egységpárt jelöltjeként fellépő Németh László 726, Papp Viktor csak egy, Csia Sándor pedig három szavazatot kapott. A törvényhatósági választásokkal szinte egyidőben, novemberben kezdődtek a polgármester-választás előkészületei. Minden eddiginél durvább és leplezetlenebb küzdelem indul a polgármesteri rangért. A város legnagyobb kortese Németh László plébános volt. A szószékről indított harcot a református dr. Dezsőfi Ferenc ellen, aki aljegyzőként dolgozott a városházán és elég sokan támogatták a megválasztását. Németh László az iskolában felszólította a gyerekeket, hogy szüleikkel együtt imádkozzanak, nehogy Dezsőfi legyen a polgármester, mert szerb felesége van és megválasztása esetén minden hivatali titok kimenne az országból. 30 184
