Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
adatokat gyűjt ellene Papp Viktor. Feltehető, hogy a feljelentéstől az 1932 áprilisában tartott rovancsolásig Starzsinszkynak módjában állt az 1930-as zárszámadás nyilvánvalóan szabálytalan tételeit is korrigálni. Sorra megdőltek tehát Papp Viktor logikusan felépített vádjai. Utólag már megállapíthatatlan, hogy a vádak közül mennyi volt a rosszindulatból, Papp Viktor polgármesteri székre törő szándékából fakadó alaptalan rágalom és menynyi a valóság. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Starzsinszky Papp Viktor ellen beadott rágalmazási feljelentésének nem lett következménye. Ha viszont a vádaknak csak egy része is igaz volt, Starzsinszkynak még 1931-ben el kellett volna hagynia a polgármesteri állást — valóban igazságos, részrehajlás nélküli megyei vizsgálat esetén. Azonban a Móricz Zsigmond által találóan jellemzett rokonságok és panamák lápvilágában, furcsa ingoványában Starzsinszky a helyén maradhatott. Hogy a megyei vizsgálatot mégsem lehessen a komolytalanság vádjával illetni, Papp Viktor feljelentésének egyetlen pontját, a város irodaszer-ellátása körül tapasztalt szabálytalanságokat alaposan megvizsgálták. Starzsinszky formailag ebben a kérdésben is szabályosan járt el: hivatalosan három céget szólított fel árajánlat megtételére, s a három közül a legkedvezőbbet, a Bienenstock-cég ajánlatát fogadta el, amely viszont még így is 100—150%-kal magasabb volt az átlagos országos irodaszeráráknál. Papp Viktor szerint a másik két felszólított cég gyakorlatilag már megszűnt és pecsétjét, hivatalos levélpapírjait Bienenstock rendelkezésére bocsátotta. így juthatott Bienenstock a rendelet kijátszásával anyagi előnyhöz Szentendre város rovására. (Ez az eljárás akkoriban egyébként eléggé elterjedt volt.) Papp Viktor igazát bizonyítja, hogy amikor a szállítás odaítéléséről a három cégnek megküldte a város a véghatározatot, mindhárom értesítést Bienenstock vette át a városi iktatókönyvben letagadhatatlanul rögzített aláírás szerint. Ez pedig egyértelműen igazolja, hogy a másik két ajánlattevő Bienenstocknak, Starzsinszky közismerten jó barátjának az embere volt. Amikor erre a nyilvánvaló szabálytalanságra fény derült a megyei vizsgálat során, Starzsinszky ismét kimentette magát: a három levelet Micskó Lajos pénzügyi ellenőrnek személyesen kellett el vinnie a három ajánlattevőhöz, de ő Bienenstocknak adta át mindhármat — Bienenstock szerint arra hivatkozva, hogy moziba siet. Tehát ebben a kérdésben nem a polgármester követett el szabálytalanságot, hanem egyedül csak Micskó Lajos, akit emiatt 100 pengőre büntettek, sőt később korábbi szabálytalanságokra hivatkozva el is bocsátottak az állásából. 19 (Starzsinszky erejére vall, hogy a hivatalnoki kar nem mert Micskó mellett kiállni, csak Starzsinszky bukása után tettek lépéseket Micskó visszahelyezése ügyében.) Papp Viktor nem nyugodott bele vereségébe, újabb adatokat gyűjtött, és 1933. december 21-i dátummal megírta 12 oldalas fellebbezését a belügyminiszternek címezve. 20 A fellebbezés az adatokkal leginkább igazolható Bienenstockkérdést részletezte. Felhívta a belügyminiszter figyelmét egy szabálytalanul kiállított 2000 pengős váltóra. A város ugyanis csupán 756 pengővel tartozott a Bienenstock-cégnek akkor, amikor Starzsinszky a számvevő és a képviselő-testület tudta nélkül, titokban (még az iktatókönyvben sem volt nyoma) kiállította a város pecsétjével hitelesített 2000 pengős váltót a cég számára. Ezt a szabálytalanságot a megyei vizsgálat jegyzőkönyve még csak nem is említette. Néhány mondat Papp Viktor fellebbezésének befejező részéből: „Dr. Starzsinszky László polgármesternek a ténykedése és mulasztásai következtében a várost súlyos erkölcsi kár érte —, a nép széles rétegeiben gya178