Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Dóka Klára: Szentendre társadalma az összeírások tükrében (1808–1848)

— nemes — 1 család, — egyéb — 6 család. Az összeírok 1828-ban a ház nélkülieknek csaknem 4

/з részét kihagyták az országos adó jegy zékből. Kimaradtak a nemesek, az örökösödési eljárás alatt álló, még nem lakott házak és néhány gazdálkodó is, bár ezek száma nem jelentős. A kimaradottak közül a ház nélküliek a legfontosabbak, akiknek létszámát figyelembe véve az 1828-as országos összeírás alapján kapott társadalmi összképet módosítani kell. Az összeírás szerint a lakosság V3 része tartozott a szegényebb (ház nélküli, illetve 1—5 kapás szőlővel rendelkező) réteghez, a városi adatok szerint azonban ez az arány legalább 2

/s-re alakul. A városi összeírok munkája sem tekinthető teljesnek. Az állami összeíráshoz képest kimaradt Szentendrén 69, Izbégen 5 család. A szentendreiek megoszlása : — hivatalnok, katona 5, — ház nélküli 14, — gazdálkodó 14, — háza a városban, másutt lakik 36. A háznélküliek kimaradása könnyen magyarázható. A nincstelen lakosok igyekeztek menekülni az adóterhek alól. E csoportban elsősorban a másutt lakó, a városban csak ingatlant szerző családok száma érdekes. A 36-os létszám csak fele az országos összeírásban szereplő „alibi occurrit" megjegyzéssel jelölt, másutt lakó birtokos családoknak. E jelenség arra mutat, hogy az országos összeírásba felvett városi háztulajdonosok — ha hivatalosan másutt is laktak — életük egy részét helyi ingatlanukban töltötték, és így a városi társadalom többékevésbé szerves részének tekinthetők. A lakosság létszámának és összetételének alakulása — bizonyos szempontból — a városi összeírások alapján is lemérhető. A vizsgálathoz az 1828-as városi adókönyvön kívül még kettőt választottunk ki: az 1808. és 1848. évit. Az adózó családok létszáma a következőképpen alakult : Év Szentendre Izbég Távollevő 1808 962 121 31 1828 1063 201 109 1848 1012 220 219 Szentendre lakosságának létszáma 1828-ig lassan emelkedett, majd visszaesés következett be. Izbég a XIX. század első évtizedeiben települt, itt 1828 után szintén lelassult a fejlődés. A városi összeírás alapján a lakosok között két kategóriát lehet megkülönböztetni: a háztulajdonosokat és a háznélkülieket. Szentendre Izbég háztulajdonos háznélküli háztulajdonos háznélküli 1808 710 252 98 23 1828 701 362 170 31 1848 663 349 160 60 A táblázatból megállapítható, hogy a lakosság létszámának stabilizálódásával nő a nincstelen réteg aránya. Ha a lakosság száma emelkedik, intenzívebb