Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

Az Intézőbizottság szerepe kezdettől jelentéktelen volt, a város ügyeinek tényleges irányítását, a hatalom gyakorlását a későbbiek során kibővített direktórium látta el. A városi munkástanács április 17-i ülésén meghatározta a feladatköröket.

17 Kovácsik Mihály politikai főmegbízott,

18 Mathisz Mihály népjóléti megbízott, Klein Károly pénzügyi és lakásügyi megbízott,

19 Matheika János tanügyi megbízott,

20 Termann József élelmezésügyi megbízott, Pokorni Ödön szocializálási megbízott, Balázs Ferenc jogügyi megbízott. A közellátás nehézségei, az ínséges lakásviszonyok, a külpolitikai helyzet kedvezőtlenné válása Vácott is megnövelte a direktórium feladatait. A növekvő feladatok szükségessé tették a munkakörök további szétbontását, illetve átcsoportosítását. Április 29-től Talpas János faügyi megbízottként, júliustól Ruzits Ferenc pedig lakásügyi megbízottként tevékenykedett. Ezt a munkakört a túlterhelt Klein Károlytól vette át. A korábbi szocializálási és jogügyi megbízott, Maróti Lajos munkakörét — mint fentebb már említettük — Pokorni Ödön és Balázs Ferenc vette át, ő pedig a Forradalmi Törvényszékhez került vádbiztosként, később pedig a Statáriális Bíróság elnöke lett. Sokoldalú elfoglaltságára való tekintettel júliusban felosztották Matheika János feladatkörét is. A közművelődési ügyekkel továbbra is Matheika foglalkozott, az iskolai oktatásügy irányítására pedig Divényi Gyula kapott megbízást.

21 Júliusban megalakult a sportdirektórium is Schiller Ferenc vezetésével.

22 A megbízottak a régi hivatalnoki kar nagy részének eltávolítása miatt a munka döntő részét személyesen végezték. Az általuk vezetett „osztályok" 1—2 segéderőre épültek csupán. A közigazgatás demokratizmusának biztosítására a városi munkástanács június 29-i határozata értelmében egy 60 tagú ellenőrző és felügyelő bizottságot szerveztek. Az ellenőrző bizottság tagjait a tanácson működő 12 osztályhoz osztották be 5-ös csoportokban. Az ellenőrző bizottságban a különböző szakmák létszámuknak megfelelő arányban képviseltették magukat. A váci munkástanács komoly anyagi nehézségekkel küzdött. A városi pénztár teljesen kiürült, az adófizetés szünetelt. A direktórium a közigazgatás költségeinek fedezésére kivetette az adókat. A Tanácsköztársaságnak szándékában állt ugyan az adózási rendszer megszüntetése, az átmeneti időkre azonban szükségesnek tartotta az 1917—18-as években kirótt adók alapján az esedékes adók behajtását.

24 A közigazgatási apparátus kiépítésével párhuzamosan megindult a régi jogrendszer érvénytelenítése, a reakciós bíróságok felszámolása s az új szocialista jogrendszer kidolgozása. A Forradalmi Kormányzótanács 4. sz. rendelete március 25-én elrendelte a forradalmi törvényszékek felállítását. A nehézségek ellenére már március végén országszerte megalakultak a törvényszékek. A forradalmi törvényszékek hatáskörébe elsősorban az ellenforradalmi tevékenység elleni küzdelem tartozott. A polgári törvényszékek megalakulásának elhúzódása miatt azonban a forradalmi törvényszékek ítélkeztek a polgári perekben és az összes bűnperekben is. Lényegében népbíróságök voltak, tagjait, ill. vádbiztosát a városi, községi munkástanácsok javaslata alapján a kormányzótanács meghatalmazásával rendelkező népbiztos nevezte ki. 103