Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

hívta össze a tisztújító közgyűlést Kecskemétre, mely első alispánnak Vattay Jánost, másodalispánnak Pálffy Mihály nagykőrösi, főjegyzővé Gulácsi Tamás kecskeméti, főszolgabíróvá Kalocsa István nagykőrösi lakos nemeseket választotta meg. A megye megalakulása után tevékenysége azonnal nem érvényesült, mert a városok a rendelkezéseket közvetlen a fejedelemtől kapták vagy a főhadbiztostól. A megye rendelkezéseivel csak az év második felétől találkozunk; rendszeresen csak 1705 augusztusától vannak írásos nyomai. Ezek rendszerint Erdős Mihály főszolgabírótól származnak, és lakhelyén, Nagykőrösön keltezte azokat.

162 A három város Egerben megszemlélt lovas katonasága nem akart részt venni a dunántúli hadjáratban és kérték, hogy őket a fejedelem bocsássa haza.

163 A három várost fenyegette legjobban a rácok támadása, elsősorban is Kecskemétet, ezért a fejedelem úgy határozott, hogy az 1000 lovast egy évre mentesíti a táborba szállástól. Erről 1704. május 9-én ünnepélyes külsejű oklevelet is állíttatott ki. A hazabocsátás nem ellenszolgáltatás nélkül történt. Kecskeméttől a hatszáz lovas tartására és felfogadására 15 600 forintot és 30 dragonyos alá való lovat kértek. Ezt az összeget fizette is a város; május hóban 5627 tallért le is fizetett, mely 8440,5 forintnak felelt meg. (Egy lovas fejében 260 forintot számítottak.) Ezek után Nagykőrösnek a 250 lovas felmentéséért 6500 forintot, 15 lovat, Ceglédnek a 150 lovas után 3900 forintot és 8 dragonyos alá való lovat kellett adni. A két utóbbi városnak nem maradt meg a felmentésről szóló oklevele. Az említett összegeket ki is kellett fizetniük.

164 Az ordasi kuruc tábor ma is látható nyomai alapján részben a község belterületére esett, a déli oldalról nyúlt ki jobban Géderlak felé. A fejedelem sátora a mai ordasi temető délkeleti részén állhatott, és ott lobogott előtte a fejedelmi zászló. A helyet elég széles és mély árok vette körül, melynek nagy része még ma is látható, egyes részleteiben eredeti mélysége is megmaradt. Ennek a térségnek a délkeleti csücskén áll kisebb halmon egy magas törzsű, 250—300 éves tölgyfa, melyet a nép ma is Rákóczi-fának ismer. A község, a fa alá, a fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából feliratos emlékkövet állíttatott. Az említettek a fejedelem és kurucainak megmaradt emlékei. Akkor az ordasi tábor jelentette a felszabadult ország központját. A közelében volt az Imsódi-félsziget, mely ma sziget. A patkó alakú félszigetet Paks irányába átvágták a Duna szabályozásakor. Ezen a szigeten helyezkedett el Bottyánvár, melynek maradványait az ártéri erdő fedi, a sáncait a három város munkásai ásták.

165 Az év legmozgalmasabb napjai 1704 májusában zajlottak le. A város apraját és nagyját, a gyermekektől az öregekig lefoglalta a haza ügye. Aki bírta magát és mehetett, az a szőlőkben, a földeken dolgozott, vagy úton járt különböző feladatokkal. Főleg az állatokat őrző pásztorok és a távoli földeken dolgozók napjai teltek sok izgalommal, mert az a hír járta, hogy Szeged körül 10 000 rác áll készenlétben, hogy a három városra csapjon. A Tisza, Maros és a Körösök közötti rácság is a tisztántúli helyeket fenyegette. Híre jött, hogy a Buda környéki rácság is átkelni készül a Dunán, rá akar támadni a Jászságra és a Tápió vidékére. A jó elővigyázat ellenére a Kecskemét körüli marhákból el is hajtottak a rácok; a nagykőrösieknek is kára esett. Nemes Vas Mihály marháit is elhajtották a város délkeleti részéről.

166 A fejedelem intézkedett, hogy táborokból előőrsök és járőrök őrködjenek a pusztákon. Május 13-án Szentmiklósi Jánost, a jászok kapitányát az orgoványi pusztára küldte.

167 A zaklatott vidék felügyeletével Vay Ádámot bízta meg. Szentmiklósi János 400 karabélyosból álló csapattal ment Or gov árnyra;

168 Kecskemétről erősítést kért, valószínű kapott is. Május 16-án a nagykőrösi lovas katonák mentek Orgoványra.

169 A kecskeméti tanács minden tizedből 15 lovast és 30 gyalogost rendelt ki a város védelmére.

170 Ez a csapat 180 lovasból és 360 gyalogosból állott. Szentmiklósit május 21-én Orgoványról közvetlenül Kecskemétre rendelték a budai országút védelmére. A fejedelem parancsából fejvesztés terhe alatt rendelkezés érkezett a körösi és ceglédi bírákhoz, hogy minden nagykőrösi és ceglédi lovast és gyalogost Kecskemétre irányítsanak, hajnalra már a kecskeméti szőlőknél legyenek.

171 Vay Ádám a kecskemétiek kétségbeesett segélykérésére pirongatással felelt, mondván, „miért köll annyira ijedni kgmeteknek kétszáz ráctul, hiszen bizony csak maga Kecskemét várossá is ellenállhatna".

172 A fejedelem úgy határozott, hogy táborát Soltra helyezi és Szűcs Jánost ezredével Kecskeméten hagyja. Közölte azt is, hogy a Szeged és Pest irányából várható rác támadás ellen intézkedéseket tett.

173 Az elővigyázat ellenére 1704. május 22-én mégis megtörtént a baj. A rácok ügyesen kipuhatolták, hogy hol nem kell tartani a kurucokkal való összecsapástól. Ágasegyházánál rácsaptak a német és magyar katonák által kísért lengyel követekre, kik 93