Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

janak." Verebélyi kapitány arra is utasítást adott, hogy a csapatok hatos sorban vonuljanak föl. Ha meglátják, hogy közeledik a fejedelem, akkor Bíró Mihály és Juhász György hadnagyok a csapatokat két sorba állítsák, és a zászlóval álljanak a csapatok elé. A másik két város hadnagyai is hasonló parancsot kaptak, kivont karddal (fegyverrel) és tekintetükkel kövessék az előttük elvonuló fejedelmet.

135 Verebélyi azért küldte a hadnagyát és katonáit a másik két városba, mert nem merte a loraültetest a bírákra és a helyi hadnagyokra bízni, mert azok megkísérelték volna a kibúvót, mint arra később is volt példa. A katonai jelenlét miatt senki nem mert otthon maradni. Az ezer lovas két sorba állítva tekintélyes erőnek látszott, bár a lovak színe, minősége, felszerelés és ruházat szerint igen vegyes képet mutatott. A látottakkal a fejedelem mégis megelégedett. A szemle után nem engedte haza az 1000 lovast, hanem a Duna mellé vezette. Amikor megtudták, hogy nem jöhetnek haza, hanem a Duna mellett kell maradniuk, azon törték a fejüket, hogy hogyan juthatnának vissza a városaikba és nem azon, hogy hogyan segíthetnék a szabadságharc ügyét. Az otthonmaradottak rácoktól való félelme és féltése is fokozta ezt a törekvést. Elég mozgalmas napok jártak a három városban, mert az Eger és Gyöngyös vidékén táborozó hadakat Kecskeméten vonták össze, de a másik két városba is szállásoltak belőlük. Kecskeméten szállásolt Károlyi Sándor, Vay Ádám, Andrássy István, Jánosi János, P. Andrássy Miklós. Vay Ádám csapatai a Gátnál, P. Andrássy Miklósé a Talfája-erdőnél táboroztak.

136 Károlyi Sándor és Vay Ádám Magó Mihály házában szállt meg, ki akkor a város főbírói tisztét viselte. A sokféle had részére megfelelő táborhelyet, tisztjeinek elszállásolást biztosítani nem lehetett egyszerű feladat. Páter Andrássy Miklós tábornok hada hétfajta nép fiaiból állott. Különböző nyelvű, szokású, viseletű és vezényletű katonaságot csak egymástól elkülönítve lehetett elszállásolni.

137 Április 28-án a fejedelem a Dömsöd melletti Dab nevű pusztán táborozott. Ide hívatta Károlyi Sándort, mert a dunántúli hadjáratban nem nélkülözhette tapasztalatait.

138 A városoknak már a beszállásolt katonaság ellátása sem lehetett kis gond, nem beszélve azok tisztjei részére kívánt ajándékokról, de jelentkezett a Duna mellett táborozó hadak élelmezése is. Darvas Ferenc főhadbiztos Dömsödről ír a városok bíráira: „Hazajókhoz tartozó köteles szeretetitül indíttatva, valamint életét, becsületét szereti, éjjel és nappal Urunk tábora után hozattasson Kgltek élelmet." Nemcsak általánosan szól az élelmezésről, hanem azt a három városra szétosztja. Kecskemét 100 vágóállatot, 200 köböl zabot, 4000 kenyeret, 30 szekeret, Kőrös 60 vágómarhát, 150 köböl zabot, 4000 kenyeret és 20 szekeret, Cegléd 40 vágóállatot, 100 köböl zabot, 2500 kenyeret és 15 szekeret tartozott szállítani, illetve útbaindítani.

139 A fejedelem a hadélelmezést is szabályozta, de a mozgásban levő seregeket nem a közraktárakba gyűjtött élelemből látták el, hanem annak a népnek kellett eltartani, amely a hadsereg útjába esett. A három város ebben az időben Pest megye lakosságának a kétharmadát tette ki, így a megyére kivetett közterhek 65—^O^o-át nekik kellett viselni. A beszállásolt katonaság és a Duna melletti hadak élelmezése csaknem teljesen őket terhelte heteken át. Április 28-án Darvas Ferenc már sürgeti az említett megrendeléseit. Ha azonnal hozzáláttak is az összegyűjtéséhez, akkor is sok időbe került a szükséges gabona megőrletése és kenyérré való kisütése. A vágóállatokat legkönnyebben útbaindíthatták, ha már összeszedték. A gabonával, kenyérrel menők összeszedése sem lehetett egyszerű, s bizony az emberek mozgatására a somfa botot is alkalmazni kellett. A szekerek kísérőinek is kemény embereknek kellett lenni, mert előfordult a szekerek vagy a szekeresek szökése is. Az átvett és átadott élelem nyilvántartása-elszámolása is értelmes embert kívánt. A három város terhelése a fejedelem részéről sem ismeretlen, de a „közjónak folytatása mindazáltal és régen óhajtott szabadságuknak a helyreállítása, Hazájához és Nemzetéhez való igaz szeretete hathatósan nógatja Kglteket az élésnek hovahamarébb" az egésznek a kiszolgáltatására, írta Darvas az említett levelében.

140 Ugyancsak április 28-án Palugyay Mihály, a fejedelem fősegédtisztje az egri hadak részére, melyekkel Kecskemétre érkezett, rendelt nagyobb mennyiségű élelmet, Kecskemétről 2000 kenyeret, 20 vágóállatot, 110 köböl abrakot, 20 szekér szénát, 6 szekér fát, Kőrösről 1000 kenyeret, 10 vágómarhát, 55 köböl abrakot, 10 szekér szénát, 3 szekér fát, Ceglédről 500 kenyeret, 5 vágómarhát, 20 köböl abrakot és 5 szekér szénát parancsolt a kecskeméti táborába beszállítani.

141 A Dunántúlon elkövetett megtorló intézkedések, melyek Heister császári tábor90