Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

csőt. Közölte a várossal, hogy a császári segédhadak útban vannak Buda felé és szárazon és vízen érkezve nemsokára megérkeznek.

64 Míg Deák Ferenc hadaival Kecskeméten tartózkodott, a városokból moccanni sem lehetett se Budára, se Pestre, de Szegedre se. Petrovay László alispán mintha nem tudta volna, mi a helyzet a három városban, azt írta október 1-én, hogy nem tudja, mi lehet az oka annak, hogy parancsolatait és a szolgabíró rendeleteit nem teljesítik és azokat „siketségre veszik". A katonák fogadása ügyében megbízottakat küldjenek mind a város, mind a helyi nemesség részéről. Minden fogadandó katona részére 6 forintot is vigyenek.

65 Október 6-i keltezéssel Pfeffenhoven, a budai vár és a hozzá tartozó kerület parancsnoka körrendeletet küldött a hatósága alá tartozó városokba és falvakba, hogy 14 napi váltással munkásokat küldjenek Budára a várerődítési munkákra.

66 A kecskeméti járásból 155 embert kellett volna küldeni. Huszár János szolgabíró rendelete ugyanazon a napon készült. Ez már részletezi, hogy mely helységnek hány gyalogmunkást kell küldeni. Kecskemétről 44-et, Nagykőrösről 22-t, Ceglédről 16-ot rendelt.

67 A három városon tehát a 155-ből 82-t, a kivetésnek több mint a felét követelték. A városok nem küldték a munkásokat. Ezért a szolgabíró fej- és jószágvesztéssel fenyegette meg a bírákat és megírta, hogy a budai parancsnok néhány ezer rácot kíván rájuk küldeni, ha nem tesznek a parancsnak eleget. A fenyegetésre sem oda, hanem Szolnok erődítésére mentek a városok gyalogemberei és szekerei. Deák Ferenc ezredes még október elején is Kecskeméten táborozott, és rendeletére Csiszár István szolnoki kapitány által kért számú gyalogmunkást és szekeret kellett küldeni.

68 A városokból Buda és Pest irányába moccanni sem lehetett, mert a kurucok ellenőrizték az utakat. Csapataik már Pest alatt is járhattak, azért igyekeztek a budai várat is erősíteni. Jöttek a hűvös őszi éjszakák és lassan a tél is közeledett. Emiatt a kurucok ruhagondja is jelentkezett. Nincstelen parasztkatonáknak a legszükségesebb ruhadarabjai is hiányoztak, vagy elhasználódtak. Az őszi hűvös, esős idők szükségessé tették a köpönyegeket, ezért a fejedelem az ecsedi táborából írt parancsára katonái részére Kecskeméten 600 köpönyeget kellett készíteni.

69 A három város közül Kecskemét helyzete volt a legnehezebb, mert a császári parancsnokok közvetlenül fenyegették Szegedről is, Budáról is. Elismerték a város nehéz helyzetét, de a követelések teljesítését tovább szorgalmazták. A parancsnokok fenyegetései nem maradtak ígéretek. A szegedi parancsnok rácokat küldött az alpári pusztára, és elhajtatta a kecskemétiek ménesét és gulyáját, melyről a városba érkező pásztorok adtak hírt.

70 A budai rácok is kiindultak. A Pécel és Isaszeg melletti Locsód-pusztán ütöttek tábort. Mint róluk a híradás mondja, hogy valamerre kicsapni szándékoztak.

71 A rácok rablásai miatt 1703. október 11-én Kecskemét a nagykőrösi tanácshoz fordul, és azt kölcsönös védelemre kérte.

72 Egyidejűleg a fejedelemhez is folyamodott, melyben a város keserves kár vallásairól panaszkodik.

73 A fejedelmet a város panasza meghatotta és segíteni kívánt. A néhány nappal előbb pártjára állt Károlyi Sándort tábornokká tette és a Jász-Kunság parancsnokságát bízta rá, Kecskemétre küldte, hogy a Duna—Tisza köze védelmét lássa el. Gencsi Zsigmond századost adta mellé, kivel Szolnokra sietett, és csak október végén érkezett Kecskemétre.

74 Időközben Ocskay brigadéros csapatai a Garamig jutottak. Korponát, Lévát és a bányavárosokat elfoglalták. Lelich és Forgách Simon császári parancsnokok ellentámadást indítottak, és Ocskay seregét megverték, a bányavárosokat visszafoglalták. A fejedelem hírét vette a vereségnek, ezért november 5-én Károlyinak megparancsolta, hogy Deák Ferenc, Váradi János, Szűcs János és Borbély Balázs hadait vegye magához és siessen Bercsényi után. Bercsényi Egerből a bányavárosok irányába haladt. Károlyi már november 8-án Kókán táborozott, majd néhány nappal később, Bercsényi csapataival egyesülten a császári sereget visszaszorították. A három város közül főként Kecskemétet fenyegették a rácok, így védelem nélkül nem maradhatott, ezért Deák Ferenc és Andrássy István csapatait hogyta Károlyi Kecskeméten: az egyik a városban, a másik a Talfája-erdőnél táborozott.

75 A császár katonai erejét a francia háború kötötte le. A felkelést az adó elengedésével, a szabadság visszaadásával, a megtérőknek bocsánat ígéretével igyekezett lecsendesíteni. A szegedi és a budai várparancsnokok el is juttatták a városokba ígéreteit, mert Kecskemét város levéltára ma is őrzi ezeket.

76 A kuruc csapatok jelenléte lehetetlenné tette a Szeged és Pest felé való forgalmat. A jó őrizet ellenére az alispán és a szolgabíró rendeletei bejutottak a városokba. A kívánságok teljesítéséről szó sem lehetett. A két várparancsnok pedig a rácokkal 78