Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
mert nem tud adni, tehát magukra vannak utalva. Tartják magukat, amíg lehet. A budai másodparancsnok már szeptember 1-én nem hatalmi hangon ír Kecskemétre, hanem „szomszédi jóbarátsággal" kezdi levelét. Említi, hogy a környék rettegésben él a lázadók rablókalandozásai miatt. Mivel a város elég népes és elég fegyverrel rendelkezik, így fejtsenek ki ellenállást. 50 Ennek a levélnek az előzménye Kecskemét város tanácsának a védelme iránti segítségkérés volt. A tanácsnak a 60-at is meghaladó tagsága a legvagyonosabb parasztpolgárokból állott. A vagyonuk zömét a nagy kiterjedésű pusztákon tartott rideg jószág képezte, két-három pásztor őrizetére bízva. Volt tehát mit félteni. A fejedelem serege ekkor még önellátó volt, mert az élelmezését még nem volt idő megszervezni. Élelmét onnan szerezte be, ahonnan tudta. A város kémei a Tiszántúlon történtekről tájékoztatták a városukat. A város viszont hetenként kétszer jelentést tett Budára. 51 A kurucok tisztántúli hadmozdulatairól és harcértékéről a szolnoki várparancsnok, Kvaters is tájékoztatta szeptember 4-én a városokat: Elmondja, hogy Tordai és Serédi parancsnoklata alatt kóborol két zászlóaljból álló csekély lovas és gyalog kuruc csapat, amely most Piricsik János vezénylete alatt áll. A csapat kétfelé oszlott. A lovasság Jenőt, a gyalogság Gyulát szállotta meg. Rákóczi seregével Szatmárnál táborozik, de Glöckelsberg ezredes ennek ellenére felgyújtotta Szatmárnémetit és 600 karabélyosával bevonult Szatmárba. Borbély Balázs Luc vidékén, Tokaj közelében áll 700 kuruccal. Közülük 300-at Ónod mellett a Tisza innenső partjára ' küldött át, kik Eger és Önöd között a népnek nagy kárt tettek. A várparancsnok eldicsekszik, hogy kiküldött 40 huszárt, kik őket megtámadták, közülük hat embert foglyul ejtettek és tőlük lovakat és egyebeket is elvettek. A Tiszától egész Gyuláig minden csendes. Említi azt is, mindennap várja a segélyhadakat. Ha megérkeznek, a kuruc hadaknak nem sok előhaladást engednek, mert a kurucok gyalogsága még soha fegyvert nem viselt. Még nincs fegyverük. Lándzsával és fütykössel vannak ellátva. Ezek ellen a lőpornak olyan ereje van, hogy ha megszagolják, elájulnak tőle. Befejezésül mondja, hogy legközelebb örvendetesebb hírekkel szolgálhat. 52 Valószínű, nem írhatott örvendetesebb híreket, mert a rosszul felszerelt „rabló"had nem szédült el a lőportól. A szolnoki vár erődítése még folyt, mert a túri erdőből fát kellett Szolnokra, a mellvédek erősítéséhez hordani. Pest megyének száz szekeret kellett küldeni. Huszár János szolgabíró a száz szekérből 38-at Kecskemétről, 18-at Nagykőrösről és 8-at Ceglédről rendelt ki. 53 A városokban folyt a megszokott munka, de a kedélyeket felzaklatták az érkező hírek, a közelgő háború réme, mert a hírverés az ellenséges oldalról igyekezett Rákóczi „a hazáért és szabadságért" küzdő seregét a nép ellenségének feltüntetni. A megyei szolgabíró augusztus 22-i körlevelében november 6-ára megyei törvényszék tartását hirdette meg. 54 Ha a törvényszék összeült is, nem bizonyos, hogy azon a három város képviselői megjelentek. A fejedelem seregeinek közelségéről érkeztek hírek, mert a kecskeméti tanács szeptember 16-án a város belső és külső árkainak a megerősítését rendelte el. A toronyba figyelő őrséget állított, amely egyelőre két emberből állt. A városkapukhoz is őrséget rendelt, minden tizedből négy-négy embert, összesen 44-et. 55 Erre valószínű Budáról is kaphatott parancsot. Vonatkozott a parancs a másik két városra is, mert Nagykőrös számadáskönyveiben is szerepel a kapusok javadalmazása, ugyanúgy, mint Kecskemétében. A kapusok utasítást kaptak, hogy a városba a tanács engedelme nélkül senkit be ne bocsássanak. Ez az intézkedés arra vall, hogy a mozgalom a városok kapujáig jutott. Pest megye megváltoztatta, valószínű felsőbb rendelkezésre, rendeletét, hogy a városok és Izsák község Szegedre ne szolgáltasson se élelmet, se pénzt. Szeptember 13-án már azt parancsolta, hogy báró Glóbitz ezredes rendeléseinek eleget kell tenniük, de ezt a megye megtéríti. Az alispán közölte, hogy arra császári rendelete nincs, hogy megyéje Szegedre is szolgáltasson, azt csupán méltányosságból teszi. A jövőben az ezredes ne közvetlen a néppel, hanem a vármegyén keresztül érvényesítse igényeit. Ezzel a levéllel a megye négy települését Glóbitz rendelkezésére bocsátotta. 56 Kecskemétnek e rendelet folytán 1703. szeptember 18. és november 22. között 1435 bécsi mérő gabonát, 400 köböl abrakot, majd ismét 600 mérő gabonát, 183 pozsonyi mérő abrakot és 16 vágóállatot kellett Szegedre szállítani. 57 Nagykőrös 31 vágóállatot hajtatott Szegedre és 420 i // l pozsonyi mérő abrakot, 116 szekér szénát adott. Ezen felül 900 kenyeret, 23 V 2 a kó bort szekereztetett be. Már nemcsak a hírek érkeztek a városokba, hanem a fejedelem kiáltványát is 76
