Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

legnagyobb szélessége nem sokkal haladja meg a szájátmérőt, mely általában 16—17 cm. Találunk közöttük kisebb méretű fazekakat is, ezek egyikének fala több sorban átlyukasztott, csupán a máz fedi a kerek lyukakat. Ismerünk kissé eltérő peremformákat is, ezeket a peremeket kívülről sokszor általában párhuzamos vonalkákból álló bepecsételt dísz borítja. Idetartozik még egy kúpos fedő kisméretű töredéke is. Formában és méretben szinte teljesen egyező fazekakat ismerünk az egri vár Tömlöc^bástyájának a XVI. század első felére keltezhető rétegéből. Valószínű, hogy egy, az 1552-es török hadjáratot megelőzően Észak-Magyarország jelentős részét ellátó fazekasműhely termékeiről van szó.

92 (42. kép 1—9., 43. kép.) Csupán egyetlen fülesfazék-darab ismert, amely a Buda környéki, XV. század végére — XVI. század elejére keltezett fehér anyagú, mázas kerámia jellegzetességeit viseli magán: anyaga az előzőekkel szemben alig szemcsés, belül csillogó sötétbarna máz, kívül vörös festés borítja.

93 Ugyancsak egyetlen töredéket ismerünk, amely jellegzetes szemcsés vörös anyaga, zöld belső máza, külső engobe-os bevonata és jellegzetes szögfej profilú pereme alapján a Holl Imre megállapításai szerint 1460—80-tól működő budai fazekasműhely készítményének határozható meg. Fazék vagy lábas töredéke lehet.

94 (42. kép 72.) Végül néhány olyan edénytöredéket kell megemlítenünk, melyek élesen elütnek az eddig tárgyaltaktól. A ciszternából előkerült enyhén szemcsés, élénkvörös anyagú, jellegzetesen csillogó mélyzöld, illetve élénksárga mázzal bevont darabok — füles korsók nyaktöredékei, egyiken belső szűrővel, oldaldarab jellegzetes kifelé hajló kiöntőcsővel stb. a török fazekasság termékei. 1552 és 1590 között, a vár használatának utolsó szakaszában kerülhettek e vízgyűjtőbe.

95 (42. kép 10—11.) Kályhacsempék A vár ciszternájából több vörös anyagú zöld mázas kályhacsempedarab is előkerült. Többségükben egyező peremdarabok, azonban a töredékekből egy ki is egészíthető. (44. kép.) Az enyhén mélyített tükörben, egyszerű keretelésben, középen egy két sziromsoros rózsa található, melyet valószínűleg külön formáltak meg, a sarkokban pedig tagolt levéldísz végződése figyelhető meg. Bár a díszítés legnagyobb része hiányzik, a megmaradt részek elegendő támpontot nyújtanak az ismert párhuzamok alapján a minta pontosabb rekonstrukciójához és egyúttal a csempe korhoz kötéséhez. Az ozorai ferences kolostorból egyező rozettájú darab ismert, itt, valamint az egyszerűbb budai Csalogány utcai csempénél a levelek a rozetta alól indulnak a sarkok felé. Közelebb állnak darabunkhoz az egykori Csut falu udvarházából, valamint a budai várból előkerült példányok. Ezeknél a négysoros rozettát rózsaág veszi körül, és ebből ágaznak ki a levelek a sarkok felé. Hasonló darabok ismertek még a soproni Templom utcából és a kőszegi várból. A felsorolt példák egy része darabunkhoz hasonlóan zöld mázzal bevont, de van közöttük mázatlan, szürke, valamint vegyes mázas is. Darabunk oldalhosszúsága 21 cm, míg az analógiáknál általában 20 cm körül mozog. A díszítésmód azonossága nem jelent mindig közvetlen műhelykapcsolatot: az eddigi kutatás szerint ez a Mátyás-kori kályhaművességet követő és a XVI. 49