Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Fegyó János: A ráckevei „Paraszt céh”

hes kereteket utánzó, egyházi felügyelet alatt tevékenykedő Polgár Társaságnál. A társadalmi progresszivitást nélkülöző oéh mindennek ellenére a néprajz számára értékelhető momentumokat őrzött meg, s ez legfőbb érdeme. Jelzi a paraszti egyesületi lehetőségek egyik útját, másrészt fényesen érzékelteti a céhes külsőségek paraszti közegben való továbbélését, illetve a ráckevei társadalmi struktúrához hasonló modelleknél igazoljia, hogy ebben a miliőben a parasztság még hagyományaiban sem tudott parasztnak megmaradni. JEGYZETEK 1 Pest megye Műemlékei II. köt. 7. p. Bp., 1958. 2 Magdics István: Diplomatarium Raczkeviense Székesfehérvár, 1888. 23—25. p. 3 Skaricza Máté említi Ráckeve történetéről írt versezetében, hogy a Borbás család egyévi jövedelméből képes volt felépíttetni a Szent Kereszt-templomot. 4 Fegyó János: Ürbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei járásban. Ráckevei Járási Füzetek 4. Ráckeve, 1968. 5 Tanulmányok a ráckevei járás múltjából 103—104. p. Ráckeve, 1972. 6 Uo. 7 Feith Teréz szóbeli közlése. 8 Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686—1872. 282. p. Pest megye múltjából. Budapest, 1965. 9 Pest megyei Levéltár. A váci Földmíves Céh iratai. 10 A ráckevei Polgár Társaság jegyzőkönyve. Kneitner János tulajdonában. A külön megjelölés nélküli adatok innen származnak. 11 A környező községekben is ezekben az években hozták létre a temetkezési egyleteket. Vö. az 1855-ben alakult kiskunlacházi Temetkezési Egylet iratanyagával. PmL. 12 Ekkor készítették el a céhládát, ezt követően vásároltak céhzászlót és vőfélykötényeket. 13 Itt mondok köszönetet Halász Istvánnak, Jávor Ernőnek, Kneitner Jánosnak, Mertl Ferencnek, Szeltner Ferencnének, Viski Istvánnénak, hogy szóbeli közlésükkel, a tárgyi anyag rendelkezésre bocsátásával segítették a tanulmány megírását. 14 Ez a tarifa nem vált általánossá, nem is beszélve arról, hogy ez idő szerint korona volt a fizetési eszköz. Ez évtől kezdve iratkozhattak be a céhbe a nők is, de szerepük nem volt, belépésüknek csupán a temetkezés vonatkozásában volt jelentősége. 15 Ettől az általános gyakorlattól csak az 1919. évi közgyűlés tért el. Ekkor ugyanis elnököt, jegyzőt, helyettes pénztárnokot és három ellenőrt választottak. 16 Jegyzők voltak: Taligás Mihály Podruzsik György Kneitner István Platényi István Podruzsik György Podruzsik Péter Faith József Podruzsik György Kneitner István Podruzsik György Gacs Mihály Németh János Taligás József Beliczai Imre Németh János Kneitner János 1857 1871 1887 1890 1895 1900 1906 1909. febr 23 1910. nov. 14. 1911. dec. 27. 1917. dec. 1918. dec. 30. 1919. dec. 27. 1930. dec. 1941. dec. 27. 1942. dec. 27. 1945. dec. 27, 1870 1886 1889 1894 1899 1905 1909. febr. 23. 1910. nov. 14. 1911. dec. 27. ? 1918. dec. 1919. dec. 27. 1930. dec. 1941. dec. 27. 1942. dec. 27. 1945. dec. 27. 1948. dec. 27. 288