Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Jakus Lajos: Váci hajómalmok
A malomhajón elkövetett hanyagságokért, mulasztásokért gyakran kaptak büntetést a malmosgazdák. Hajópadlásdeszka tisztátalanságáért, söpretlensegéért 50 dénárt fizettek. Ha a nagykerékben kettős éket találtak az ellenőrök, 50 dénár, ha a pörsöly hullajtott, azért is 50 dénár büntetés járt. Ha nem találták a legényt vagy mestert a malomban, azért szintén 50 dénár volt a büntetés. A malmok vízdíja, adója, árendája A malomtulajdon még nem jelentette a mesterség gyakorlásának lehetőségét. Vácott a püspöki uradalom tulajdonát képezte a víz jog, tőle függött, engedélyez-e új malomtelepítést a földesúri területhez tartozó Duna-szakaszon. Ha ehhez hozzájárult, első ízben meg kellett venni a karó jogot, azon túl évente a malom után vízbért fizettek, amit malomkaródíjnak neveztek. 67 1739-ben a vízbér egy malom után 8 ft, 1875-ben 10 ft 50 kr. 1848 után, az úrbériség megszűntével a váci molnárok közül többen az addig fizetett vízbért megtagadták a püspöki uradalomnak. A céh védelmet kért a helytartótanácstól, amikor továbbra is követelte az uradalom a vízbért. Kérésüket a helytartótanács elutasította. Ekkor a minisztériumhoz fellebbeztek, s ügyvédet fogadtak, mivel az uradalom is pert indított ellenük. 1863-ban még folyik a per, azonban úgy látszik, elvesztették vagy felhagytak vele a nagy ügyvédi költség miatt. A vízbért 1880-ban öt évre visszamenő időre több malmosgazda befizeti. Ha tulajdonosa malmot adott el, előbb az uradalom engedélyezte, hogy a vevő az eladó nevéről „tulajdonjogilag és malomkönyvileg az illető hatóságnál saját nevére átírathassa". Vácon a földesúr nemcsak a víz, hanem a vám, rév, piac, vásár, mészárszék jogát is bírta királyi benefíciumként. Évente a város az uraságtól árendálta ezeket a haszonvételeket a molnárok karópénzbérével együtt. A megegyezés 1761-foen jött létre az uradalommal. 1810-ben új szerződést kötnek. A püspök kijelenti, hogy egy krajcárral sem akar gazdagabb lenni Vácból, mint a többi elődje, csak az 1761-es szerződéshez tartja magát. A város viszont sokallja, mert ami akkor haszonnal járt számára, pl. a mészárszékek, az utóbbi időben jóval előnytelenebbé vált. Az 1810-ben megkötött szerződés a városnak nem hasznára, hanem terhévé vált. A malmosgazdák sokkal többet fizetnek új pénzben, mintsem azelőtt ópénzben. 68 Az 1830-as években az uradalom végre lemondott a királyi haszonvételek árendájáról a város javára. 69 Árendás malmok A XVIII. század elejétől Püspök-Vác városnak mindenkor volt két hajómalma, melyről 1768-ban vallják: „...mely magunk által közköltségeinkkel építtetett". Káptalan-Vác ugyanakkor vallja: „...vagyon 2 új malmunk is az Uraságtul". A püspöki uradalom ezt akkor adhatta át Káptalan-Vácnak, amikor 1753-ban megépült a zöldfai malma, melyről a tanulmány függelékében szólunk. Annak teljesítménye pótolta az addigi két urasági hajómalmot, ezek egyike Kőhídnál őrölt. Ugyanott találjuk később a káptalan malmát, tehát azonos vele. Ezeket a malmokat rendszerint árendába adták. A város malmát 1799— 1802-ig Krenedics bérli, de utána lemondja. 70 Egy időben a város saját kezelésébe vette, mivel az árendások nem fordítottak rá kellő gondot. Ilyenkor legé244
