Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Jakus Lajos: Váci hajómalmok
eddig is megengedte az özvegyek tagságát. Az új alapszabály általában a nők és kiskorú gyermekek tagsági jogát elismeri, de csak megbízott társulati tag útján gyakorolhatják. Tagfelvételre az elnöknél és jegyzőnél kell jelentkezni, de a választmány dönt róla. Becstelenítő bűntény nyomán felvételükhöz a közgyűlés hozzájárulása szükséges. Belépési díj 6 ft, tagsági járulék évnegyedenként 50 krajcár. Az elnök, jegyző tisztsége, hatásköre hasonló a céhvilágbeli elődeikéhez. Titkos szavazással választják a pénztárnokot három évre, ellenőrzésére háromtagú számvevő bizottságot jelölnek ki, amely a pénztárt bármikor ellenőrizheti, s ha valami visszaélést tapasztal, elsősorban a választmánynak köteles jelentést tenni. Ha abban sem bízik, jogában áll közgyűlést összehívatni vagy összehívni. Az ipartársulat másik bizottsága a választmány, mely irányítója a tagság szervezeti életének. Az elnökön, alelnökön, jegyzőn és pénztárnokon kívül a közgyűlés által három évre megválasztott hat tagból áll. A választmány foglalkozik tagfelvétellel, közös vállalkozások tervezetének kidolgozásával, békéltető bizottság megalakításával, tisztviselők felügyelője, azokat hanyagság esetén felfüggeszti. Előkészíti a közgyűlést, munkaviszonyból fakadó panaszokat megvizsgál, tanoncok oktatásáról gondoskodik. Minden módon elősegíti a társulat célkitűzéseinek megvalósítását. 1883-ban a váci molnárcéhnek csupán 17 tagja volt, ezért alkottak a környékbeli mesterekkel együtt ipartársulatot, mely néhány évtizedig életképesen működött. A céh alig valami vagyont hagyományozott jogutódjára. Mindössze egy 1812-ben készült zászlót, céhládát, karó verő szerszámot öntöttvas kossal. Tíz ft készpénzzel együtt az egész 165 ft-ra becsült. A társulat természetesen nem használta tovább az 1771-ben készült pecsétet, hanem újan vésetett. Körirata: Vácz vidéki molnárok ipartársulata. A címnél körülírt korona, abban keresztvas és kerék, két oldalán oroszlán, alatta évszám: 1883. Az ipartársulat rendelkezik esetleges feloszlatásáról vagy más társulatba történő beolvadásáról, amennyiben a tagok száma 10 alá szállna. Előbb csak akkor lehet feloszlatni, ha a tagok kétharmada kimondaná. A váci molnár ipartársulat soha nem jutott odáig, hogy alapszabálya értelmében kezdeményezett volna közös vállalatokban részvételt. Nem tudta megvalósítani másik célkitűzését sem, mellyel a molnáripar fejlődését előmozdította volna, s ezáltal versenyképessé teszi. Rajtuk kívül álló érdekszövetség hozta létre 1868-ban a váci gőzmalmot és 1889-ben a Váci Hengermalom Rt.-t. A század elejére egymás után hagynak fel többen is a vízimolnársággal. Egyedül Hever István veszi fel a versenyt kicsiben a hengermalmokkal. Korszerűsíti az öreg, egy pár kövön őrlő hajómalmát, s melléje az új malmába, melyet 1908-ban építtet, hengerszéket, daratisztítót, koptatót, felvonót szerel fel, egyszóval mindazzal őröl. amivel nagy vetélytársai. A hajómalom telelő időszaka alatt sem akarja elveszíteni őrletőit, azért saját házában egy másik, kisebb hengermalmot rendez be. Példáját nem merilk követni társai, egyedül Jelenfyék térnek át szintén hengerszékre. 60 Az első világháború után megszűnik működni a Váci Hengermalom, mivel külföldi, német érdekeltség tulajdonában volt. Lebontják, de helyette felépül a Püspök-malom, melyet kezdetben az uradalom árendásoknak adott használatra, majd felajánlott megvételre a váci vízimolnároknak. Ök nem tudtak egymás között megegyezni a merész vállalkozásra, megfelelő anyagiakkal sem rendelkezhettek. Ekkor Nándori és Szántó nevű új tulajdonosai a dunai hajómalmok vetélytársává válnak. 61 Egyedül Hever István 241
