Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Jakus Lajos: Váci hajómalmok
1848. december 12-én a Honvédelmi Bizottmány a váci református templom harangját is igénybe veszi, de már nem készül belőle ágyú. 1851-ben átvehetnék az aradi várban, azonban nem tartanak rá igényt. Az új harang árához 1861-ben első adakozók a molnárcéh legényei. Szabadságharcunk bukása után, 1850. február 21-én Havas Antalt, Kamerer Józsefet és több molnármestert a helybeli katonai kormányzó letartóztat, mivel malmaikban fegyvereket találtak. A bajbajutottak segítségére siető kezesek aláírását a tanács hitelesíti, magaviseletükről is bizonyítványt ad, így sikerül kiszabadulniuk. Adakozás, segélyezés Pest megye Műemlékei II. kötetében 52 részletes leírást olvasunk arról a két, teljesen egyforma úrvacsorai kehelyről, melynek felirata: A VÁTZI Rfta. Ns. Molnár Chéh ajánlata 1846. A váci molnárok közül a kis-váciak szinte kivétel nélkül református vallásúak voltak. Szokolyán 1816-ban 45 ház tűzvészben elpusztult. A szerencsétlen károsultak számára a váci református molnárok gyűjtést indítottak. 125 ft 25 kr és 32 db kenyér gyűlt össze, melyből 20 db-ot Tokodi Mihály, 4 kenyeret és 4 ft-ot Kozma János molnármester adott. 52 / a Erejükhöz mérten a váci molnárok közintézményekre is adakoztak. így a váci kisdedóvó létesítésére 1846-ban 20 pengő forintot, a Pest-Budai Ipartanoda „felsegélésére" 1852-től évenként 2 pengő forintot ajánlanak fel. A király felszólítására nemzeti kölcsönt, 200 ft-ot szavaznak meg 1854-ben. Temetési alapítványt hoznak létre 1847-ben. Ha céhtag vagy felesége meghalna, 10 ezüstforintot kap a céhládából családja. Alapítványul, tőkealapul 6 pengő forintot fizet a jövőben minden mesterfelvételt kérő. 1856-ban az elnyomorodott molnármesterek megsegítésére 1 ft—2 pengő forintig segélyt szavaznák meg. így részesült 8 pengő forintban Pazurik Ferenc, 1859-ben. Tűzoltó tevékenységük A váci céhek felosztották maguk között a város tűzvédelmi feladatait. A molnároknak kellett gondoskodniuk lajtorjákról, csáklyákról. Készenlétben tartottak bőrkannákat és bádogfecskendőket is. 1855-ben leltárukban szerepel 1 kis vízipuska, 8 db tűzoltó bőrkanna. 1801-ben a fakereskedők talpfáinak elhelyezését a Duna-partról máshova rendelik — éppen a molnárok kívánságára, hogy tűz esetén a vízhez férhessenek. Molnárünnepségek A régi céhvilág egyházi szokásai sokáig fennmaradtak a céhek megszűnése után is. A molnárok, legényeik tovább részt vettek körmeneteken, zászlójuk alatt felvonultak. Egyházi, un. védszentjük, Nepomüki Szt. János névnapjának előestéjén az összes vízimesterséget folytatókkal: halászokkal, dereglyésekkel, hajósokkal és regattásokkal ünnepséget rendeztek. A molnárok lécből csillagot készítettek, kifurkálták és gyertyákat helyeztek bele, s a házhajó farazatára kötözték. Kátrányos hordóba vizes fát raktak, petróleumot öntöttek egy darab 234
