Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár
alatt. É-i falában egy kis fülkét találunk. Bejárata a leírt középső helyiségből volt, az egykori kapu szárköveinek fészkei jól látszanak. Arra kell gondolnunk, hogy egy külön is elzárható kis pincehelyiség volt, és a falában kiképzett fülke lámpa, mécses elhelyezésére szolgált. Arra ugyanis, hogy innen lépcső vezetett volna az udvarszintre, nincs semmi nyom. (13. kép.) Lehetséges azonban, hogy egy lépcsőtorony alsó részével van dolgunk, melyben az udvarról az emeletre vezető lépcső volt. De ezen keresztül lehetett bejutni a földszintre is, itt ugyanis egy igen nagy méretű, kiromlott nyílás található. Tőle D-re egy hasonló, formátlan nyílás alsó záródása miatt csak ablak lehetett, ugyanúgy, mint egy 1875-ben még állt harmadik, É-i nyílás. A ma még álló fal magassága alapján a keleti szárny eredetileg emeletes volt, a néhány gerendafészek tanúsága szint sík födémmel. Valószínű az is, hogy a pinceszint téglaboltozata későbbi. Az egész épületszárnyban egyébként csak a nyílások körül találunk téglát, javítások nyomaiként, másutt egységes tört mészkő alkotja a falakat. Az északi helyiségsor a keleti szárnytól a várfal ÉNy-i hajlatáig húzódik. Négy, változó szélességű helyiségből áll, ezek valószínűleg nem egyszerre épültek. Megállapítható, hogy ez a szárny későbbi, mint a keleti: az észak—déli osztófalak a vizsgálható helyeken nincsenek bekötve a várfalba, és az udvar felé néző fal is hozzáépült a keleti szárnyhoz. A keleti helyiségről nem sok állapítható már meg: falai szinte teljesen lepusztultak, bár jól követhetők. Valószínűleg az udvar felől nyílt a bejárata, padlószintje közel azonos ma is az udvaréval. ÉK-i sarkában, részben a középkori falakra építve, ma az újkori „vadászlak" 3 X 3 m-es építményének vékony falai állnak, mintegy 2 m magasan. A harmincas években még meglevő csúcsíves nyílásaiból ma már semmi sem látszik. Az sem állapítható már meg, hogy az épület folytatódott-e kelet felé. A Ny felől hozzácsatlakozó helyiség közepére hatalmas faltömb dőlt be, egykori szintje így nem határozható meg. Északi fala — a várfal — több mint két méter magasan áll, és itt vastagabb, mint másutt. Déli, lepusztult udvari fala az előző helyiség falának egyenes folytatása. A következő helyiség mai szintje mintegy egy méterrel az udvarszint alatt van, tehát pinceszerű építményről van szó. Egy-három méter magas falain alul padkás kiugrás figyelhető meg. Bejárata az udvarról nyílt, itt meghatározhatatlan falkettőződés állapítható meg. (14. kép.) 13. kép. A keleti szárny 14. kép. Az északi szárny kis pincehelyisége középső része 22