Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

hogy éppen püspöki városban nem gördítettek újabb akadályt működésük elé, amikor Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten a céhbeli katolikus mesterek min­dent megtesznek a protestánsok kizárására, felhasználva a vármegye, állam­hatalom támogatását. Végül Mária Terézia lép közbe, s elrendeli a városoknak, hogy ne akadályozzák a más vallású iparosok letelepedését. 40 Filiális, azaz vidéki mesternek csak azt vették be, aki Vácon remekelt, vagy olyan feltétellel, ha itt venne malmot, akkor remekelnie kell. Mestertaksáért az 1838-as privilégium előtt mesteremberek fiai felét fizet­ték, azok is, akik mester özvegyét vagy lányát vették feleségül. Az új privilé­gium ezt a kedvezményt megszüntette. Az egész céh egyértelmű határozata nyo­mán 1799-től malomban csak egy mester lehet: „ha valamelyik malomban már Váci hajómalom orrtőkéje a múlt századból (Vak Bottyán Múzeum, Vác) céhbeli mesterember találtatna, azon malmának felét céhen kívül lévőnek eladni találna, ezen utóbbi vevője azon malomnak mesternek be ne vétetődjön, egyedül azért, hogy egyszersmind két mester a malomban ne legyen". A molnárok más mesterségben nem kontárkodhattak, asztalosmunkát nem végezhettek, bár értettek a famunkához. Saját malmukban elvégezhették az ösz­szes ácsmunkát, ez viszont szorosan mesterségükhöz tartozott. A XVIII. század­ban, különösen a falusi molnárok feladata a koporsókészítés. A XVI. század­ban pedig a váci és esztergomi hajóhidat molnáraik készítették a törököknek. 226

Next

/
Thumbnails
Contents