Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

Főcéhmester: a céh fennállása alatt leginkább 2—3 évig (egyedül Kresák Ennek a malomnak helyébe 1753—54-ben felépítik a zöldfai vízimalmot VácAlsóvárosban, melyről a Függelékben szólunk. A váci káptalan kezelésében két dunai hajómalmot találunk, egyik a város területén, a másik Kőhídnál őrölt. Magántulajdonban levő malmokról 1728-tól maradtak összeírások. Ebben az évben három vízimolnár egyenként 30—30 forinttal adózik.

7 Az 1729-ben keletkezett dicális összeírásban Vác városban 6, Kis-Vácon 9 molnár szerepel, de közülük 4 társ, így 11 malom lehetett kezük alatt, beleszámítva a város, az uradalom és káptalan tulajdonát képezőket is. 1736-ban keletkezett taxális összeírás mindössze 10 molnár nevét sorolja fel.

8 A század közepén, két egymást követő év összeírása, 1753-ban és 1754-ben külön felsorolja Püspök-Vác, Káptalan-Vác és Kis-Vác molnárait. A taksát fizető 16 mester közül 4—5 lehetett árendás, így magántulajdonban ekkor 11—12 vízimalom lehetett.

9 Tíz év múlva, 1764-ben Püspök-Vácon 8 taksafizető malomtulajdonos molnár, 2 zsellér (árendás), Kis-Vácon pedig 5 molnár kerül összeírásra.

10 1772-ben 22 mester, 1 malmosgazda alapítja a céhet. Ekkor, számításunk szerint, 16 malom lehetett magántulajdonban, hat molnár árendás malmot kezelt. I. Molnárcéh alapításától megszűnéséig (1771—2872) Vácon a török hódoltság után elsőnek a vargacéh alakul meg 1695-ben, utána még 17 követi.

11 A váci molnárok és ácsok Mária Teréziától 1771-ben, utolsónak kérik céhalapítási kiváltságuk megadását. Létszámuk és anyagi erejük biztosította a lehetőségét annak, hogy ha megkapják az engedélyt, megfelelő összeggel ki tudják váltani a privilégiumot. A céhalapítási kérelemhez előbb a földesúrnak kellett hozzájárulnia, úgy folyamodhattak a vármegyén keresztül a helytartótanácshoz. 1771. szeptember 18-án kapták meg, s december 20-án hirdették ki. Szövege, sajnos, nem maradt fenn másolatban sem. 1770-től ugyanis a helytartótanács nem vezette be a Caehalia-könyvbe, csupán az engedély számát.

12 Ennek alapján működtek évtizedeken keresztül. 1805-ben országosan beszedték a céhleveleket, s újólag kellett kérni. A váci molnárok szervezeti élete továbbra is a régi szabályok szerint folyt. 1837-ben folyamodnak ismét céhlevelük kiadásáért, s a következő év június 15-én V. Ferdinándtól megkapják. Ez a céhlevél 49 nyomtatott cikkelyből áll. Öt helyen írták be a saját szokásaik szerinti fizetési kötelezettséget. A 42. cikkely kötelezi őket, hogy amely napon a céh ezt a privilégiumot kézhez vette, attól kezdve kötelesek vezetni protokollumot, azaz jegyzőkönyvet.

13 Éppen 100 esztendeig állt fenn a váci molnárcéh. A céh tisztségviselői és tagjai Nemcsak az 1838-as privilégium, az 1771-ben kapott is kötelezhette a céhet jegyzőkönyv vezetésére. A váci molnároéh 1772-től Mesteremberek könyve és Malmos Gazdáké címmel megnyitja protokollumát.

14 Első oldalán olvassuk: Anno 1772. 22 Januarius napján Mester Molnár Embereknek denominaltattak : Stanya Mihály mint főcéhmester, Grienbard József mint alsó céhmester, Fraj Jakab céhnotarius, Kolpecher János atyamester, Molnár Sándor, Ridinger Péter szolgáló mester. Egy-egy tisztséghez az alábbi kötelezettségek tartoztak. György 6 esztendeig) viselték e tisztséget. Választásuk az alábbi módon történt: a céhbiztos három mestert jelölt, ezek közül szótöbbséggel történt a megválasz214