Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Novák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és 1817. évi statútumok)
I ugyan azon Földes Uraságok magok Jussaiknak hol fekvését, 's helyheztetését nem tudván, a' Lakosoknak Colonicalis Földeket ingyen nem is adhatták, hanem magok a' Lakosok tartoztak szükséges képpen leg először is magoknak pénzen szerezni, innét a' mennyire tsak fel lehet menni a' régiségben a' most fenn álló Város kezdetére: tehát a' Város kezdetétől fogva szüntelen gyakoroltatott a' szabad adás vevés; a' mint ezt bizonyítják is a' Városnak még az leoodik Esztendő körül való Protocollumai : annál fogva az ezt regulázó Rendszabások is hajdaniak, úgy hogy Tekéntetes Nemes Pest, Pilis, és Solth törvényessen egyesült Vármegyéknek ez előtt több mint Száz Esztendővel jelessen az 1712^1^ Esztendei Martius 12dik és 13dik napjain tartatott Tőrvény Széke ezen Városnak nem csak az örökös el adások solennisatiojaról, hanem még némely más Tárgyakról való régi Rendszabásait is meg erősítette. Ezek idővel az előfordult esetekhez képpest ujjakkal szaporíttattak, melyeket a hosszas gyakorlás, usus lekesített, és kőtelező erűj ékké tett. A' mint már ezen magános Rendszabások a' helybéli Lakosoknak vagy a' Város határában vagy a' Városi Tanács, és Közönség által szerzett pusztákban való birtokaikat, és ezeknek regulázását, vagy az ezekkel őszve kötött terheknek, és Szolgálatoknak hordozását vagy mind ezek körül támadható kérdéseknek a' tőrvény uttyán való el igazítását, vagy pedig az egész igazgatását, 's administratioját illetik: a' szerént különös szakaszokra; úgy mint Iör A' Városi Határban levő birtokokat és ezeknek igazgatását цог A' pusztákban lévő birtokokat, és ezeknek igazgatását III°r Az ezen birtokokkal öszve kötött kötelességeket, és szolgálatokat IVer A' peres dolgoknak törvény úttyán való el igazítását; és végre V e r Az egész Város igazgatását illető Rendszabásokra el osztatnak. lő Szakasz. A' Város Határában lévő Birtokokat illető Rendszabások A' Város határában lévő birtokokat a' Lakosok szerzik a' szabad adás vevésnél fogva vagy örökös el adás, vagy zálog vagy örökösödés és Testamentom vagy csere egy szóval a' birtokok meg szerzésének minden egyébb törvényes Czímjei által mind ezekről különös Rendszabások gyakoroltattak eleiktől fogva nevezetesen lő Rendszabás, Az örökös Eladásról A' ki Házat Földjét Szőlejét vagy akármely fekvő colonicalis örökségét a' Város Határába el adja, mihelyt a' vevővel meg alkudott, tartozik a' Város Házához be jönni, hol a' Bírák és Nótáriusok előtt személyessen az el adást be vallva, annak feltételeit, okait, 's a' Jószág árát igazán fel fedezi; akkor a' helybeli Bíróság végére járván annak, hogy az eladónak vagyon é szabadsága az eladásra; tudni illik hogy az el adott Jószág igazán és tellyes Jussal az el adóé é, és hogy nintsen é az el adásba tsalardság; ha ezen akadályok nem lesznek, úgy az el adás meg engedtetik; és az el adott Jószág meg vételével az el adónak külön lakó gyermekei, azután az abban osztályos attyafiai, végre szomszédi, egy szóval a' kiknek a' vételben elsőségek van a' tőrvény szerént, az el adott Jószág árával a' Bíróság által meg kínáltattnak. Ha a' meg kínáltattak közzül senki se veszi meg, úgy az el adás az első vevő nevére a' Város Jegyző Könyvébe, a' jelen lévő Bírák, és Nótáriusok neveiknek elébe való feljegyzésével be íródik. Hogy pedig azok közzül, kiket előre meg kellett volna kínálni valaki el ne maradjon, tehát valamennyi be valott el adások egy héten é szerént a' Város Jegyző Könyvébe íratnak, mind azok a' hetet követő vasárnapon a' közönséges szokás szerént a' Templomba fel olvastattnak, 's publicáltattnak, és egyszersmind a' Város-Háza ajtajánál is ara rendelt Táblákra fel írva ki függesztettnek. A' ki már az ilyen publicált, és közönségessé tett el adáshoz elsőséget tartya akár örökösödésnél, vagy osztályosságnál akár szomszédságnál fogva, tartozik, a' publicálás napjától ki rekesztőleg számlálván tizen őtt napok alatt magát a' Város Házánál a' Bíróság előtt vagy személyessen, vagy meg hatalmazottya által jelenteni, és minek utánna a' vételbe elsőséget meg mutattya, ha az el adás fel tételeit el fogadja és a' Jószág árát a' szerént, mint az első vevő kötelezte, le teszi a' Jószág annak mint a' vételben elsőnek által adatik: ha hogy pedig a' magát jelentő az örökség árát úgy mint az első vevő egyszerre le nem tehetné, még is az örökség vételét idegenek nem akarná engedni, az ilyen esetben a' helybéli Bíróság az olyanak attól fogva tizen őtt napot fog engedni, mely által az örökséget az első vevőtől magához válthattya, de ha ezen tizenőtt napok alatt is, a' Jószág árát le nem teszi, akkor a' vételtől örökre el maradt, és többé keresete nem 192
