Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár
7. kép. A vadászlak romjai 1930 körül felvétel maradt Gerengaytol az öregtoronyról, az évszámos keretkőről az ácsai parkban, valamint a várról, ahol még látható a XIX. századi építmény azóta elpusztult neogótikus ablaka. 46 (7., 20. kép.) Tereprendezési munkák a várban A helyi szervek anyagi támogatásával 1954 decemberében a penci falumúzeum vezetője részlegesen kitisztította a vár téglával falazott, kör alakú ciszternáját, amely a felszíntől mért 3 méterig kőtörmelékkel töltődött el. A mélyítés során a vékony humuszréteg alatt 2—3 m vastagságú, főként nagyobb méretű kövekből álló törmelékréteget találtak. A törmelék alsó feléből igen sok faragott kő került elő. Közülük kiemelkedik egy több részre tört vörösmárvány pastoforium és egy szürkemárványból faragott tojás- és levélsoros párkányrészlet, utóbbin égésnyomokkal. Ezen kívül gótikus bordák és egy ablakszárkő, több reneszánsz ajtószárkő említhető meg, valamint egy kőlapra karcolt malom játék. Előkerült még egy zöld mázas virágos díszű kályhacsempe több darabja és több edény töredék is. A kőréteg alsó részén szürke habarcsos réteg mutatkozott, illetve jelentkezett az egy sor téglából falazott, 1 méter belső átmérőjű „belső ciszterna". Ennek belsejéből szintén előkerült egy reneszánsz ajtószárkő-töredék. A „belső ciszterna" körül, végig vastag derítőréteg húzódott. Ennek rétegeződése : fekete föld, sárgásfehér, faszenes iszap, vékony fekete földes iszap, alatta előkerült a felső terepszinttől mért 7 m körül a záró kavicsréteg. A derítőrétegek gazdag leletanyagot tartalmaztak: igen sok, főleg fehér anyagú, festett mázatlan és mázas fazekat, valamint kancsótöredéket, török korsótöredékeket, bőrcipők maradványait, csizma- és lópatkókat, más vastárgyakat, sok állatcsontot, elszenesedett gerendamaradványokat és egy Mátyás-pénzt. A ciszterna északi oldalán meghagytak egy keskenyebb tanúfalat, amely lehetővé teszi a rétegek jövőbeni vizsgálatát. 1958-ban ugyancsak helyi kezdeményezés eredményeképpen sor került az öszedőléssel fenyegető öregtorony délkeleti sarkának aláfalazására. Az ezzel kapcsolatos kisebb földmunkák során is került elő néhány lelet. (8. kép.) 1959-ben a várrom akkori állapotát tükröző műszeres alaprajzi felmérést készített Patay Pál a belső várról. 47 16
