Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Bajtay István, kivel már több alkalommal találkoztunk, 1710. december 10-én a császári katonasággal megérkezett. Bizonyosan Messin Péter „Althan Regementbeli Kapitány" segítségével jött, mert a várossal 59 tallért és 2 garast fizettetett ki részére, melyet Koháry István részére fizetendő adó terhére kért. Első dolgaként körülszaglászott, hogy hogyan kezdjen a jövedelmei gyarapításához; igyekezett megállapítani, hogy kik haltak el magtalanul, mert ezek vagyonának fele a földesúré.

019 Elsősorban is igyekezett Kecskeméttel runabeli hiányosságait pótoltatni. Ingeket és gatyát csináltathatott magának. Egy véka aszalt szilvát is vettek neki. A fehérneműiért 1 tallért, 4 garast és 6 dénárt, az aszalt szilváért 4 tallért, 2 garast és 2 dénárt fizettek. Preíectusnak címeztette magát.

620 Felesége elhalt, és 1711 februárjában nősült; a lakodalmán a kecskeméti tanács képviseltette magát Demeter Gergellyel és ifjabb Kalocsa Istvánnal, kik 9 tallér értékű ajándékot vittek. Az ajándék két paplanból állott, melyen túl még vittek citromot, fügét és szőlőt bőségesen, mert a város 4 tallért, 4 garast és 10 dénárt adott ki értük.

01 Arról nem sok adat maradt, hogy miféle hátrányok érték a szabadságharc alatt tevékenykedő vagy vitézkedő embereket. Szűcs Istók, Kecskemét legbátrabb katonája azonban szörnyű véget ért. Aki annyi veszedelemmel szemben szerencsésen helytállt, 1713. március 24-én hóhér pallosa végzett vele. A kecskeméti krónikás azt írja, hogy: .,Szűcs Istóknak itthon szomorú vége lett; Mert e harczfi később zabolátlanná leve Tiltotott tettre gyújtá kilángoló heve; S midőn már a hóhér kezében elvérzett. A késett kegyelem csak akkor érkezett."

022 A hagyományban úgy él, hogy a feleségét és meg nem nevezett személyt szerelmeskedés közben tetten érte, nagy felindultságában mindkettőt megölte. Tekintélyes vagyona miatt ellenfelei irigyelték, leszármazottai nem voltak, a császárhűség tekintetében „kétes személy"-nek tartották. Feltételezhető, hogy a tettenkapási esetet a feleségével kapcsolatosan előkészíthették, mert bizonyosra vehették, hogy a dolog gyilkossággal végződik, mivel ismerték kemény természetét. Ha sikerül a dolog, akkor utána a város és a földesúr örököl a caducitás címén. Ha ez így volt, akkor Bajtay keze is bejátszott a dologba, mert az 1712. évi augusztus 14-i és 17-i levele, melyet a kecskeméti tanácsnak írt, a gyanút alapossá teszi. Szűcs István ügyében az úriszék gyorsan intézkedett, de Szűcs az ítélet ellen a királyhoz kegyelemért fordult. A kegyelem megérkezéséig kezességen szabadlábra helyezték 1000 forint óvadék ellenében. Az úriszék által meghozott halálos ítélet alapján minden vagyonát elkobozták. Bajtay az ítélet alapján a városnak megparancsolta, hogy Szűcs Istók ládabeli vagyonát (pénz, ezüst-, aranynemű, ruha), gulyabeli marháját, ökreit, gazdasági eszközeit, lovait, juhait kobozza el.

623 Bajtay a kezesek, Bedé Mihály, Mester Gergely és több „kétesek" vagyonát hétszáz forint erejéig zár alá vetette, az 1000 forint óvadékról írásban tett tanúsítványt nem találta elégnek.

624 Nagyon fájhatott a foga a Szűcs-vagyonra, mert Szűcsöt törvényellenesen kivégeztette egy órával a királyi kegyelem megérkezése előtt. Értesülhetett a kegyelemről, és hogy a lefoglalt, esetleg elkótyavetyélt vagyont visszaadni már ne kelljen, Szűcsnek meg kellett halni. így múlt ki a szabadságharc legvitézebb kecskeméti katonája. Meg kell említeni, hogy 1710. december 24-én a császári részre esküt tett kecskeméti katonák névsorában sem Szűcs Istók, sem Mester Gergely neve nem szerepel. Kezesei Bedé Mihály alhadnagy, Mester Gergely a Volentér-had parancsnoka, tehát vitéz katonatársai voltak. Kérdés marad az is, hogy a kezesek lefoglalt vagyonát visszaadták-e. A kecskeméti református egyház anyakönyvébe utólagosan ezt írták be (ugyanis 1759-től vezetnek rendszeresen halotti anyakönyvet): „Anno 1713. Marty Szentkirályi Tóth Mihály Attya temettetik és ugyan azon nap Szűcs István Vitéz ember Haza Fia gyilkosságáért törvényesen exequaltatik."

625 * Véget ért a nagyszerű küzdelem, melyet a sok háborúban elgyérült lakosságú ország megvívott az 1670 óta egyre jobban erősödő zsarnoki hatalom ellen. Eltűntek a legendás hősök. Mire véget ért a harc, mennyi jeles vezető katona halt meg, lépett le az események színteréről. Deák Ferenc, Borbély Balázs, Illosvay Imre, Szűcs János ezeres kapitányok, Verebélyi Péter, Jánosi János nevével 150