Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
tiek szekerein, még a népnek 2500 forint értékű holmiját is elvitték. 524 A császárnak tett szívességért ismét a kecskeméti nép fizetett. A lengyelekkel kapcsolatban a fejedelem a visszaemlékezéseiben ezeket jegyezte föl: „Mióta a Lengyelek Érsekújvárról visszatértek minden nap újabb bajt okoztak nekem, folytonosan téli szállást, jutalmat sőt kártalanítást követeltek. Mindez lázadásszerűen csapatostul zajlott és szemtelen modorban történt, hogy kielégítsem őket Kecskemét, Kőrös és Cegléd városokba küldtem és figyelmeztettem őket erősen őrizkedjenek a rácoktul, de nem ügyeltek a figyelmeztetésre, négy-ötszáz szegedi rác meglepte őket, furcsa rendetlenségbe érkeztek meg táboromba s panaszkodtak, mi történt velük és hogy senki nem figyelmeztette őket." 525 A fejedelem a hadát a Felvidékről az Alföldre vezette; Esterházy Antal Dunántúlról kiszorult és másfél ezerre leapadt hada itt csatlakozott hozzá. Előbb Ceglédnél, majd Jászberényben ütött tábort, honnan Jászkiserre ment seregével. Itt kapta a hírt a lengyelek garázdálkodásairól. Közben híre jött, hogy Andrássy István Lőcsét február 13-án átadta Löffenholtz császári parancsnoknak. A kuruc tábor a fejedelem parancsára Hevesre vonult, ő Munkácsra távozott. A Duna—Tisza közén már csak egyszer fordult meg, amikor utolsó kísérletet tett a Dunántúl visszafoglalására. Ekkor seregével Szalkszentmártonig ment, majd innen visszavonult Tatárszentgyörgyre, Szolnokra, és innen Szerencsre tette át táborát. Szolnok várát Csajághy János ezredesre bízta. Ezekkel a hadmozdulatokkal kapcsolatosak azok a katonai kiadások, melyekről Kecskemét és Nagykőrös számadáskönyvei tanúskodnak. Már májusban ismét dühöngeni kezdett a pestisjárvány, ami nagy félelmet okozott a három városban is. A katonai hatóságok sem mentesültek a félelemtől. A szegedi várparancsnok, Herberstein, szigorú parancsot küldött a három városba, hogy Pestre, Budára ne menjenek és az odavaló lakosokkal se érintkezzenek, mert ezekben a városokban dühöng a döghalál. 526 A pestis az észak-magyarországi városokban is elterjedt annyira, hogy a fejedelem Szolnokról való távozása után egészen Szerencsig a városokban meg sem szállhatott. Megemlítendő, hogy Palocsai György és Balog Ádám Szalkszentmártonnál átkelt a Dunán, és a Dunántúlon egészen Kőszegig eljutott. Palocsai megbetegedett, így a parancsnoklat Balog Ádámra maradt. A vállalkozást a dunántúli nép nem támogatta, így vissza kellett vonulni. A visszavonuló sereg Mohácsnál erős császári ellenállásba ütközött, hol maga Balog Ádám is fogságba esett. A fejedelemhez való hűségét a hadbíróság előtt meg nem tagadta, ezért életével fizetett. Pest megyére 1710. évre gabonából 4010 kilát vetettek ki, melyből a három városra 460 kila jutott. Húsból 1185 mázsát kértek, ebből a három város 120 mázsát volt köteles adni. A kívánt élelemmennyiséget a megyei hatóság két város raktárába kívánta beszállíttatni: az egyik város Jászberény, a másik Szolnok volt. 527 Az utóbbi helyet találták biztonságosabbnak, mert az ellenség a Duna-vonalon, Vác és Lőcse vonalában állott. A hadakozásban a dühöngő pestisjárvány egy időre mozdulatlanságot okozott. A kuruc főerők Kecskemétés Jászberény vonalában helyezkedtek el. Ezeknek a hadaknak az élelmezésében és elszállásolásában a három városnak jelentős részt kellett vállalnia. A már említett kivetést közöttük a megye a következőképpen osztotta föl: 528 Gabona kilája Hús mázsája Portáli kocsik Kecskemét város Kőrös Cegléd 250 170 40 60 40 20 6 4 összesen: 460 120 10 Ezen túl következett, amit a beszállásolt katonaság fogyasztott el. Szinte megszakítás nélkül váltakoztak a különböző vezető személyiségek által vezényelt fejedelmi csapattestek. Bercsényi Miklós főgenerális szerepét is Károlyi Sándor kapta meg, mert az diplomáciai megbízatással Lengyelországban és Oroszországban járt. Károlyi Sándor főgenerálissal Kecskemét város számadási irataiban 1709. de143