Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
170 6. A városokban előbb kisebb, majd március végétől nagyobb katonai erők szállásolnak. — Híre jön, hogy Rabutint Erdélyből a Dunántúlra vezényelték, majd az Alföldön vonul át. — Bafkóczy Ferenc lesz a Duna— Tisza köze parancsnoka. — A három város felmentést kap a hadélelmezés alól, az igénybe vett élelemért fizetni kell. — Rabutin eléri a Tiszát, a kuruc hadvezetés Ceglédet, Kőröst és Kecskemétet kimozdítja a Mátra-vidékre. — A kiürített városok Barkóczy védelme alatt maradnak. — Rabutin ismét a Tisza felé tart, a városok másodszori kiürítése. A hadakozás folyt a Dunántúlon és Erdélyben. Bottyán János Dunántúlon; FelsőMagyarországon Bercsényi Miklós állt ellen az ellenségnek. Károlyi Erdélyt tartotta szemmel. Később fegyverszünet következett. A három városban is enyhültek a terhek. Bácskában a kuruc fegyverek erejét Bottyán János múlt évi vállalkozása során tapasztalták. A rácok egészen 1705 decemberéig nem is mutatkoztak. A kunszentmiklósi és szabadszállási rablásukig nem jöttek föl. A Duna—Tisza közén a három város lovassága és gyalogos fegyveresei őrködtek. Ezt a gyalogságot kocsik vitték, mert olyan óriási területet gyalogosan őrizni lehetetlen volt. Ha nem is nagyszámú katonaság, de mindig jött-ment valami fegyveres nép, mert a számadáskönyvek Kecskeméten és Nagykőrösön a tartásukra, felszerelésük pótlására, elfogyasztott boritalukra bőven tartalmaznak adatokat. Ez nem jelenti azt, hogy Cegléden nem. Ha Jászberény vagy Szolnok felől jöttek, akkor először oda szállásoltak hosszabb-rövidebb időre. Néhány adatot a nagykőrösi feljegyzésekből mutatunk be. A vármegye hajdúi január 28-án elmentek. 310 Helyükre Heves megye hajdúi jöttek: január 24-én érkeztek Ignácz nevű strázsamesterükkel; 75-en szállásoltak be és febr. 24-én mentek el. 311 Február 4-én Hajagos Gergely járásából Pest megye hajdúi 25-en érkeztek és március 6-án mentek el. Február 4-én Szűcs Farkas megérkezett Kecskemétről 100 lovas katonával, és egy hétig tartózkodtak a városban. Elmentek március 7-én. Illosvay Imre ezredéből Bana nevű hadnagy jött 25 lovassal febr. 15-én és továbbment március 6-án. Ezek kisebb csapatok, inkább portyázási célzattal. Bizonyosan naponta kerültek valamerre, nem tisztán pihenési céllal jöttek Kőrösre. Nagyobb egységek is megfordultak; így Sőtér Tamás strázsamester 5 zászlóalja katonával. Egy-egy zászló alatt rendszerint 55—75 embert mutatnak ki a feljegyzések. Február 24-én érkezett, és távozott március 6-án, de az elfogyasztott élelemről nyugtát nem adott. 312 Utána tíz nappal, március 16-án Andrássy István tábornok érkezett 5 század gyalogossal és egy század dragonyos lovassal. Egy nappal később 8 század gyalogos érkezett és március 18-án továbbmentek. 313 Sőtér Tamás egy napra ismét beszállásolt 5 század jász katonával, egy század szolnoki gyalogos katonával és március 19-én elmentek. 314 A Pest megyei katonaság visszafelé jövet egy hetet töltött a városban. Alighogy elment az egyik csapat, jött a másik. Győri Nagy János ezredes 1706. március 22-én egész ezred katonasággal szállásolt be. 315 Vele jött Gundefinger Dániel kapitány 6 zászlóalja katonával. Vele jött Palkovics Ferenc komisszárius. Parancsára Andrássy István hadainak élelmezésére 6 vágóállatot kellett adni, azért nem fizettek. Űjból kellett 19 vágóállatot adni a Győri Nagy János hadainak, melyért 7 és fél magyar forintot számoltak darabonként. Három nap tartottak 767 lovat és lovast. Kiadtak 926 adag lótápot, 800 kenyeret, 70 mérő abrakot és 9 vágóállatot. Ezekről nyugtát adtak. Ezen túl ugyancsak a katonaság a szegénységtől 442 kenyeret, 166 kila abrakot, 182 font tehénhúst, 240 font szalonnát szedett össze. 316 Az élelmezést, melyet hivatalosan vettek át, többnyire fizették, mert nagyobb csapatokkal élel117
