Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

A megye részleges megyegyűlést hirdetett december 15-ére Nagykőrösre, a küldöttekkel Bercsényi Miklós „nehéz parancsolattyát" kívánta megvitatni. A nemeseket személy szerint hívta meg. A helységek küldöttein túl még „tudós Embert" is kért küldeni. Valószínű a megye a kiállítandó hajdúk számát kívánta csökkentetni.

301 A szécsényi országgyűlés végzései szerint a városok vezetőinek esküt kellett tenni a „Confoederált Statusok" által tett esküminta szerint. A három város vezetői Erdős Mihály szolgabíró előtt mondták el az esküszöveget. Evégből írt a szolgabíró 1705. november 12-én a kecskeméti tanácsnak. Egyben közölte vele, hogy a városok lakosainak a névsorát is fel kell neki terjeszteni a városok hivatalos pecsétjével ellátva.

302 A fejedelem Bottyán János hadainak távozásával a Duna—Tisza közén komolyabb haderőt nem tarthatott. Felső-Magyarországon Bercsényi hadai őrködtek. Erdély felől Károlyi Sándoréi állottak. Zana ezredes hadai a rácok féken tartására nagyon gyenge erőnek bizonyultak. A szolnoki várkapitány értesítette a városokat, hogy Barkóczy Ferenc tábornoktól kapott értesítés szerint a Maros-vidéki rácok felültetése végett Erdélyből kijött német sereg kettéoszlott. Az egyik része a rácok felé tart, félő, hogy a rácokkal felerősödve valamerre kicsap, ezért legyenek elővigyázattal. E tárgyban az első levele november 28-án, a második december 4-én kelt.

303 December 10-én ismét fegyvereseket sürget a városokból. Kecskemétről 50, Ceglédről 10 katonát kér a szolnoki őrség megerősítésére.

30i A félelem nem alaptalan, mert Fülöpszállásról és Szabadszállásról öt- vagy hatszáz rác elhajtotta az ottani lakosok birkáit, és a szabadszállásiak a parasztvármegyével utánuk mentek. A gyalográcok lesből vagy négyszázan rárohantak a 48—50 emberből álló szabadszállásiakra, és mint a káposztát, levágták őket. Erről a szomorú eseményről az izsáki tanács december 3-án adott hírt a kecskemétieknek.

305 A kuruc táborokból sok katona megszökött, vagy hazament, vagy a városok, falvak lakóival tartatta magát. Bercsényi Miklós főgenerális parancsára a megye utasítást adott a települések bíráinak, hogy ezeket a katonákat irányítsák vissza a zászlaik alá. A megye ez irányú rendelkezését Erdős Mihály szolgabíró december 13-án küldte szét azzal a figyelmeztetéssel, hogy a főgenerális felhatalmazta a megye tisztjeit, hogy az engedetleneket halállal is büntethetik.

306 Bercsényi Miklós parancsára Szentmiklósi János kapitány minden fegyverfogható embert december 14-én fegyverbe szólít. Legyenek készenlétben, hogy ahova rendelik őket, azonnal indulhassanak, ne kelljen senkit fegyveres végrehajtással kényszeríteni a „Haza hasznos szolgálatára". Ha valaki engedetlenkedik, az érdemlett büntetését el nem kerüli. Ismétlődik az elszéledt katonák összeszedésére vonatkozó parancs is. Azokat a katonákat, akik Egerben szolgálták a „Nemes Országot" és csapattestüktől elszöktek (egy részük már prédával megtelt vagy otthon lappang), a városok bírái verjék ki a helységeikből. Szentmiklósi János kapitány elrendelte, hogy ezek minden javait, ha nem mennek vissza a zászlóik alá, hányják prédára. Azokat a bírákat, akik a parancsának nem tesznek eleget, szintén büntetés éri.

307 A katonaság részére a szabadvállalkozás ideje lejárt. Egy részük nehezen tűri a fegyelmet, az óriási menetek, melyek egy-egy vállalkozással járnak, az ember- és lóállomány egy részét felemésztették vagy harcképtelenné tették. Ezek 114