Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)
HONFOGLALÁSKORI TEMETŐK AZ IPOLY MENTÉN 83 A tegezvasalások gondos megfigyelése alapján elkészítettük a tegez rekonstrukcióját is. 80 (XL. t.) 12., 15. A jobb térd külső oldalán feküdt az egykori összetett íj markolatlemeze. A 15. számú a megmunkált lapjával felfelé állt, a 12. számú irdalt oldalát mutatta felfelé (XXXVII. t. 9-10). A két csontlemez közötti szintkülönbség tehát az íj vastagsága — 13 mm. 13. Az íj markolatlemezei között hevert egy levélalakú vas nyílhegy (XXXVII. t. 7; XXXIX. t. 8). 14. A jobb combcsont külső oldalán találtuk meg az egyenes, egyélű vas kést (XXXVII. t. 15), amely fokával állt a test felé. A pengére a fátok maradványai tapadtak hozzá. 18. A 12. számú markolatlemez középpontjától 435 mmre a boka felé feküdt a reflexíj alsó szárának felülső merevítő csontlemeze (XXXVII. t. 13), melynek hossza 215 mm volt. A sírfenéktől 1 cm-rel volt magasabban az íjcsont keskeny vége, míg a szélesebb oldala 5,4 cm-rel volt feljebb. A másik íjcsont csak töredékesen maradt meg (XXXVII. t. 12). Az íjcsontok a tegez alját erősítő vaspántok alatt voltak. A 12. számú markolatlemez középpontja és a 17. számú merevítő íjvéglemez csúcsa közötti távolság 650 mm, tehát az eredeti íjhosszúság 1,3 m lehetett. 8 ! 19—20. A reflexíj felső karját merevítő íjvéglemezek csak töredékesen maradtak meg és nem is in situ (XXXVII. t. 11, 14). 21. A jobb kéztőcsontok között egy kis edénydarabka feküdt (XXXVII. t. 3). Az edénydarabka törésfelületei kopottak, korabeliek. Bizonyos, hogy — jelképes értelemmel - a halott markába tették a cseréptöredéket. A sírról rekonstrukcót is készítettünk úgy, hogy lerajzoltuk a csontvázat eredeti nagyságban és a restaurált leleteket raktuk fel rá a megtalálás rendjében. A sírba В vércsoportú, 40—45 éves, gracil-Cro-magnonid típusú férfit temettek. 60. sír Sírfolt nem volt. Sm = (koponyánál) 78 cm, (lábnál) 87 cm, T = Ny-K (280°), Csh = 111 cm. A jobb alkaron egyszerű, nyitott bronz karperecet találtunk (87. kép 1 ; XXXVI. t. 8), a jobb kéz két ujjpercén egy-egy bronz pántgyűrű volt (87. kép 2-3; XXXVI. t. 6-7). A nyak körül apró paszta- és üveggyöngyök sorakoztak az alábbi színrend szerint: az állcsúcs alatt három fehér, ettől balra világoszöld, odébb sötétzöld, mellette sárga, majd sötétkék, ez után ismét sárga és szürke. Jobb oldalon: sötétszürke, világoszöld, barna, fekete és szürke következett. Úgy látszik, bizonyos színharmónia szerint rendezték el a nyakék gyöngyszemeit (87. kép 4; XXXVI. t. 5). A kémiai vizsgálatok szerint a sírban В vércsoportú, 40—50 éves férfi, a morfológiai adatok alapján 25 év körüli nő feküdt. 61. sír A lekerekített sarkú, szabályos téglalapalakú sírgödör tájolása Ny-K (280°), mélysége 150 cm, Csh = 149 cm, melléklete nem volt. (88. kép.) A sírban В vércsoportú, 40—50 éves nő nyugodott, embertani típusa: Cro-magnonid J keleti-mediterrán. 62. sír Sírfolt nem volt. Sm = 36 cm, T = Ny-K (275°), Csh = nem mérhető. A szántás során a vázat erősen megrongálták. A jobb alkaron, a könyöktől 14 cm-re, a csuklótól 3 cm-re feküdt a bronz huzaíkarperec (90. kép 2; XXXVI. t. 10), az alkarcsontok azonban a csuklótól a könyök felé 9 cm távolságig voltak patinásak. A bal könyöktől mindössze 1 cm-re feküdt a másik bronz karkötő (90. kép 1; XXXVI. t. 11), amely a könyöktől a csukló felé 10 cm hosszúságban fogta 80. B. Perjés Judit restaurátor munikája. 81. SEBESTYÉN 1933, 17. 87. Letkés I. 60. sír. 88. Letkés I. 61. sír. 89. Letkés I. 63. sír. 90. Leíikés I. 62. $ír,
