Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

HONFOGLALÁSKORI TEMETŐK AZ IPOLY MENTÉN 185 határ, ettől keletre a nagymorvakori temetők nyomai nem ismeretesek, tehát az Ipoly völgyében sincsenek meg.

248 Az avar-szláv temetőket a IX. század elején új, ugyancsak csontvázas temetők váltják fel és ezeket törtéretileg csakis nagymorva koriakna к nevezhetjük.

249 Más kérdés az, hogy az Ipoly völgyében milyen etniki nú lakosság élt a IX. században? Ipolypásztóról ismert egy hamvasztásos sír, prágai típusú kerámiával,

250 , x>lyszakálloson pedig 10 sírt tártak fel az alábbi me

1 éklet típusokkal: balta, kés, testékszerek, övcsat, ti, durván megmunkált agyagedény, favödör. Lehetséges, hogy ezek a sírok IX. századiak, az mindenesetre bizonyos, hogy a magyar invázió előtti periódus emlékei.

251 A szakállosi temetkezések csontvázasak és ezzel újabb — egyelőre megoldatlan — kérdés merül fel: a szlávok mikor tértek át a hamvasztásos ritusrói a csontvázasra? A magunk részéről erre nem tudunk felelni, a tendenciózus leegyszerűsítésektől pedig tartózkodunk.

252 Eléggé komoly gondot okozott már az is, hogy az elfogulatlan, kitűnő történeti érzékű Fehér Géza régészeti következtetéseit megbízhatatlan adatokra volt kénytelen alapozni, és így hipotézise — akaratlanul — ferde irányba vitte a reá hivatkozókat.

253 Ennek tudható be, hogy B. Mikes Katalin és Török Gyula a szob —kolibai és a szob—vendelini temetőket — etnikailag — eléggé egysíkúan jellemzi.

254 Megállapításaikat többen átvették,

255 és láthatólag forrásértékűvé avatták, holott az 1945 előtt előkerült Szob-vidéki leletanyag — önmagában — ilyen történeti következtetések levonására nem alkalmas. Mivel a XI—

XIl. századból nincsenek nemzetiségekre vonatkozó írott források, az etnikai kérdés megközelítését az alábbi három szempont szerint lehet elvégezni. 1. A földrajzi nevek tanúságai alapján; 2. A hitelesen feltárt IX—

XII. századi temetők embertani anyagának morfológiai és biokémia ipaleoszerológiai vizsgálata révén; 3. A hitelesen feltárt temetők temetkezési szokáNagyrasszok Szob-Kiserdő III. Mongolidok 17 36,2% 248. DEKAN 1972, 82. - TOCUK 1973, 352. 249. E vonatkozásban helyes Peter Ratkos időrendi beosztása, a mai Szlovákia és a mai Magyarország jelenlegi határai alapján végrehajtott területi szétválasztás a X-XI. századra vonatkozóan olyan tudamánytoton eljárás, aimely vitára alkalmatlan. RATKOS 1968/a, 194, 213. 250. VENDTOVÁ-REJHOLEC 1963, 246. 251. VENDTOVÁ-REJHOLEC 1963, 237-245. 252. Példa lehet erre: POLL 1933, 82. - A Kárpát-imedencén kívül élő nyugati szlávok is áttértek a csontvázas temetkezési módra

1

, de nem tudni, hogy a X. század első felében vagy csak az ezredforduló táján: COBLENZ 1970, 418. - RUTTKAY 1975, 368. sainak és tárgyi anyagának (fegyverek, munkaeszköz, viselet, rituális jelenségek) elemzése segítségével. Az 1964-1971 közötti években végzett ásatásaim elégséges alapot adnak az Ipoly felső folyásvidékére vonatkozó történeti-etnikai vázlat elkészítésére. Az Ipoly déli völgyében a magyar törzsnevek közül Gyarmat, Kürt, Nyék, Kér és Keszi fordul elő (Ságot nem vettük törzsnévnek

256

). Az Ipoly bal partján magyar helynevek: Damásd (első említés csak 1262-ből), Leíéd-puszta (az 1262-es adat a damásd-lelédi utat említi), Letkés (1261), Dávid réve (1386), Tölgyes (korábban Ság: 1230, majd Ságizsidód: 1258, Sagh alias Twlges: 1412), Kemence. A jobb parti helynevek: Leléd (1262), Szálka (1252), Keszi, Kisgyarmat, Kisölyved, Szakallos (1332), Gyerk, Ság. A bal parti Szob neve kérdéses (1280). Az Ipoly és a Garam közötti magyar helynevek: Páld, Kicsind, Bajta, Kernend, Salló. Szláv helynevek az Ipoly déli völgyében: Helemba, Szokolya, Bél, Peszek (1324), Vámosmikola (1304).

257 Kniezsa István az Ipoly völgye egykori népességéről a következő jellemzést adta: „Az Ipoly bal partját a magyarság igen korán megszállta ugyan, a régi szláv lakosságnak azonban itt is igen sok nyoma maradt. A magyarság . . . zömében már a XI. században itt lakott." ,,Az Ipoly völgyében mindenesetre laktak szlávok már a magyarok megtelepedése idején, mert a magyarok az Ipoly több mellékvízének a nevét a szlávoktól kölcsönözték." ,,Az Ipoly bal partján ... az ősi szláv lakosság teljesen beolvadt a magyarságba, a szláv helynévhagyomány megszakadt vagy teljesen megszűnt és ezért kevesebb a XI. századra valló adat."

258 Bakács István így foglalta össze kutatásait: „A XI—XII. századi okleveles forrásainkban a megye egész területén találunk szláv helyneveket, de ezzel párhuzamoson megjelennek a magyar helységnevek." „Az Ipoly-Garam mentén, s az ettől északra elterülő síkságon a községek túlnyomó része magyar." „Az Ipoly völgyében (azonban) már sűrűbben fordulnak elő a Letkés I. Letkés II. 6 12,2% 3 11.1% 253. FEHÉR 1953, 32. - FEHÉR 1957, 273. - BÁLINT 1976, 227-229. Bálint Csanád kutatói szemléletével azonban nem érteik egyet, mert nem egyszer a magyarság iránt elfog u It. 254. MIKES 1956, 124-126. - TÖRÖK 1956, 134-135. 255. SÓS 1965. - SÓS 1973, 166-169. - Vö. VENDTOVÁREllHOiLEC 1963, 246. A pontatlan, nem кеИоеп ellenőrzött adatokra: KOSÁRY 1978, 119. 256. KRISTÓ-MAKK-SZEGíFÜ 1973, 40. 257. Magyarország Vármegyéi és Városai. Hont vármegye. 33, 55, 65, 69, 282^285. - KNIEZSA 1938, 379. - BAKÁCS 1971, 17-33, 45, 56, 79, 105, 106, 150, 186, 188, 197-198, 209-210. 258. K'NlíEZSA 1938, 379, 406. I. Europidok 18 38,3% 37 75,5% 23 85,2% II. Europo-mongolidok 12 25,5% 6 12,2% 1 3,7%