Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

174 BAKAY KORNÉL A testékszerek közül az egyszerű, nyitott hajkarika általánosan elterjedt, és csak elképedni lehet ilyen vé­lemények olvasatán: „Die einfachen Ringe sind eine altslawische Schmuckgattung des Donaugebietes." 200 Azokban a X—XII. századi temetőkben, amelyek nem hiányosak, kivétel nélkül előfordul és így sem időren­di, sem etnikai jelentősége nincs. (Hajviseletileg per­sze fontos adat.) Az S-végű hajkarika is általános, mégis, a hiánya időrendi fogódzó. Szob—Ipolyparton (bár csonka!) és Letkés-lskolánál egyetlen darab sem került elő. Ugyanez a helyzet Ógyalla—Ibolyáson, Ondrohó I. temetőnél és például Hódmezővásárhely­Szakáiháton. 201 A fülbevalók már korántsem jellemzőek minden X—XI. századi temetőre (népcsoportra), s ahol előfor­dulnak, ott is mindössze néhány példány. Az Ipoly déli völgyében eddig összesen 6 példány ismeretes: granulációs gömbdíszes elektron függő (1 db! hiteles sírból: XXII. t. 17., XXIII. t. 1), 4 gömbös csüngőjű füg­gő ólom utánzata (Lili. t. 24), granulációs fürtdíszes függő és ennek egyszerű öntött utánzata. 202 Szeretném nyomban hangsúlyozni, hogy a fülbevalók divatja a X. századi magyar fejedelemség, majd a XI. századtól a magyar királyság területétől délre rendikívül elter­jedt volt. A jugoszláviai Gomjenicában feltárt 246 sírós temetőben szőlőfürtdíszes függő 23 sírból összesen 107 darab került elő, 203 míg Szob—Vendelinen csupán egy pár. Gomjenicánoz hasonló a helyzet a vukovári, a ptuji 204 és az óbolgár temetőkben. 205 Ezért úgy véljük, igaza lehet M. Ljubinkovicnak: „nous serions amenés a croire, en nous basant précisément sur les trou­vailles de Corinthe, que c'est seulment par l'inter­médiare des Slaves que les Hongrois avait pu accé­200. REJHOLCOVÁ 1974, 462. 201. BÁLINT 1936, 205-^16. 202. TÖRÖK 1956, 133., 1. kép 16-17. - Az esztergomi Ba­lassi Bálint Múzeumban levő Brenner-gyűjteményben az 59.61.18. leltári számon szerepel még 2 db szőlőfürt­díszes fülbevaló, feltehetően Szob ró l származik. — A Káma vidéki VIII—IX. századi síroknál eléggé gyaikori, hogy csaik egy fülbevaló van a jobb oldalon (!), rend­szerint о férfiok ecetében van így: HALI KOVA 1976, 162. - uő. 1976/a, 146. 203. MILETIC 1967, 149., XI., XII. t. 204. VINSKI 1959. - KOROSEC 1950. 205. VÜZSAROVA 1973, 246. - A tamkejevikai temetőben 171 sírban volt fülbevaló, amni 19,7%-ot jelent. A felnőttek sírjaiban általában két fülbevaló volt, néha egymástól eltérőek. 10 sírban azonban — noha érintetlenek vol­taik ugyanúgy, mint a szob—kiserdei temető 69. sírja — csupán egyetlen fülbevaló volt a jobb halánték mel­lett (Szobon is így volt!). Különösen a gye>nmeksíroik­bam volt gyaikori ez az eset, az összes gyenmelksír 47%­ában figyelték meg: HALIKOVA-KAZAKOV 1977, 37. 206. LJUBIiN'KOVIC 1960, 465. 207. LJUBINKOVlC 1961, 161. - A négy gömbös vagy négy cseppes, megnyúlt csüngőjű fülbevalóik ismerték a ha­zai anyagban (BAKAY 1966/a, XIX. t. 1-2.), nyilván­valóan a valódi gyöngyfüggő>s fülbevalók öntött után­zatairól van szó. Á gyöngyfüggős fülbevalóik rendikívül elterjedtek voltak a IX—X. században a volgai bolgá­der aux quelques formes qui sont à la base de la parure du groupe de culture de Belo-Brdo . . ." 206 A Korinthoszban talált X-XI. századi fülbevalók is pél­dázzák, hogy ezek a granulációs technikával készített, vagy olcsó, és eléggé silány öntéssel másolt fülbevalók — eredetileg - Bizáncból származnak. Kétségtelenül igaz, hogy ezek a függők általában nem luxus készít­mények, alapanyagúik többnyire bronz vagy gyenge minőségű ezüst, vagy — mint Letkés II. 76. sírban — éppenséggel ólom. 207 E tekintetben kivételt képez a szob—kiserdei elektron függő, mely kitűnő ötvös mun­ka. Nyilván nem véletlen, hogy közeli analógiái közül az egyik Törökkanizsáról ismert, 208 a másik a nagy­forgalmú Duna-könyökről (Vác 209 ), a harmadik - par­ii uza mókát adó — lelet pedig a tokaji »kincs«. 210 Ez utóbbi azért fontos, mert félholdalakú, sodronyszálak­kal ékített nagy ezüst függők is vannak a leletben, me­lyek bizánci eredete kétségtelen, noha jugoszláv kuta­tók délszláv kézművesek termékeit látják bennük. 211 A Duna melletti Boljetinben talált 11 db-os depot füg­gőit a X-XI. századra keltezik, 212 és ez a keltezés egy­bevág a gyula-téglagyári, rendkívül gazdag ékszer­anyagú temető 94. sírjában talált félholdalakú, sod­ronyszálakkal díszített ezüst fülbevaló időrendjével (LXIV. t. 34-35). 2l3 A gyulai két temető anyagában egyébként 14 fülbevaló van, s ez kiugró érték! A 15. sírhoz sorolt 244 bronz fülbevaló a szob-kiserdei típus gyengén sikerült öntött mása. A szob-kiserdei népesség külső megjelenése (vi­selete) a X. században előkelőbb volt a köznépi teme­tők átlagánál és erős rokonságot mutat az említett gyula-téglagyári népcsoporttal (vö. LXI-LXV. t.). A II. tárgycsoport lelettípusainak száma: roiknál (GENING-HAUKOV 1964, XIV. t. 11-12. - HA­LI KOVA-KAZAKOV 1977, 65., XLV. t. 4, 8.) és a szal­tovói kultúra területén. 203. HAM'PEL 1907, 38. t. 6. 209. MHlK 731., Olli t. 5. 210. MHK 567-573. - KÁDÁR 1961, 193-209. 211. COROVIC-LJÜBINKOVIC 1951, 21-56. - DIMITRIJE­VlC 1957, 27-28, 38. - EROEGOVIC-PAVLOVIC 1967, 84-89. - VÜZSAROVA 1968, 28. - VÜZSAROVA 1971, 10., 10. kép. - VÜZSAROVA 1973, 248-249. - A szob­kiserdei 69. sír granulációs elektron függőjének pontos párhuzama még: FEDOROV 1953, 113., 48. kép 2. ­A granulációs és a szőlőfürtdíszes függőket W. Hensel is bizánci hatásra készült daraboknak tartja, amelye­ket a délszlávoík tömegesen készítettek bronzból. Dél­szláv közvetítéssel kerültek nagymorva területekre is, de erőteljesebb elterjedésük a X. századi, ún. Bjelo brdoi kultúra időszakára esik. Hensel véleménye ma­gáról az elnevezésről : „Ce nom peut désorienter car il suggère qu'il s'agit de parures créées sous l'in­fluence de stimulants venant au X e siècle de la Slavo­nie." HENSEL 1970, 175. - Vö. HENSEL 1972, 307-312. Ez utóbbi tanulmány helyes kritikája: BÁLINT 1976, 231. 212. EROEGOVIC-PAVLOVIC 1967, 94. 213. A gyulai Erkel Ferenc Múzeumban, Itsz. 66.32.185. és 66.32.245. Az egyik darabot a 92., a másikat a 94. sír­hoz soroltaik. 214. Erkel Múzeum, Itsz. 66.32.57,

Next

/
Thumbnails
Contents