Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)
142 BAKAY KORNÉL IV. 11. érem b) A mellékletek megoszlása A feljegyzések szerint a 17 sírós temetőrészben 7 sírnak volt melléklete (41,1%). A mellékletes és a melléklet nélküli sírok aránya tehát megegyezik a szobkiserdei temetőével. Mellékletes Melléklet nélküli Szob-Kiserdő 39,0% 61,0% Szob-ípolypart 41,2% 58,8% Megemlíthető még — bár nagyon bizonytalanul — az I. leletcsoport csaknem teljes hiánya. A II. leletcsoportnál feltűnő a csüngős korongok jelenléte, hiszen ez a tárgytípus az Ipoly-völgyben alig fordul elő. 120 A III. leletcsoportban az agyagedényes sírok aránya 17:3, ugyanez az arány Kiserdőn 82:9 (17,6% és 10,9%). Mindkét temetőben magasabb a kerámiás sírok aránya a Kárpát-medencei átlagnál (6,5% 121 ). Egyéb érté kelbe tő adattal nem rendelkezünk. III. SZOB-VEN DELIN 1. A temető fekvése A Kerek-hegytől délre fekvő dombvonulatot Paplábnak hívják és nagyobb részt még ma is szőlők fedik. A Vendelin-földeken előkerült temető magassági adatai megközelítően azonosok a kiserdei dombéval, azonban mégis alapvető különbség tapasztalható mind a kiserdei, mind az Ipoly-parti temetővel szemben. Amíg ugyanis az utóbbiaknál nagy vízbozamú folyókra néző domblejtőn létesítették a temetőket, a vendelini temető közelében nincs vizenyős ártéri terület, sőt forrás sem. A Szobi-patak a temető helyétől keletre, 4—500 m-re folyik. Figyelemreméltó, hogy a szob-kiserdei temető a vendelinitől - légvonalban 1200 m-re esik, de ugyancsak 1200 m^re van az Ipolyparti temetőtől is. Vendelin4földektől 1400-1500 m távolságra fekszik a szob-kolibai temető. 2. Temetkezési szokások a) Sírtípusok Adatok hiányában csak azt tudjuk, hogy a sírok 60-160 cm közötti mélységben feküdtek. b) Tájolás c) A sírok előkészítése Értékelhető megfigyelés a faszén és hamu konsta120. Szob^Koübán megvan, vö. MIKES 1956, XXVI. t. 2-5., XXVII. t. 22. tálasa, mely a sírok 3,5%-át jellemezte (2., 18., 68., 69. és 85. sír). d) A halottak sírba helyezése Mindössze két sírnál jegyezte fel Horváth A. János, hogy „fakonhadék" is volt a váz mellett. e) Az alkarok helyzete f) Rituális szokások A temető feltárt 142 sírja közül egy feküdt zsugorított helyzetben és — a többi sírtól élesen éltérő módon - É-D-i tájolásban (81. sír). Az ásató, Horváth A. János szerint „bedobott hulla". A 16., 17. és 19. síroknál — állítólag átvágva a sírokat — 2 m mélyen különféle méretű köveket talált az ásató, köztük „szobaasztal nagyságúakat" is. Ezt a 81x62x18 cm-es követ jónéhány kisebb kő társaságában találta Horváth. E kövek között ló- vagy szarvasmarba-csontokat is lelt. E helytől 20-25 lépésnyire nyugatra újabb 3-4 kő hevert 50-60 cm mélységben, de itt sem csontvázas, sem hamvasztásos sír nyomaira nem bukkant Horváth A. János. A 85. sírban azonban „egy fej nélküli csontvázon" „legalább egy kocsira való, fejnagyságú kő" volt. 122 Itt tehát nem arról van szó, hogy a sírgödör előkészítése közben a gödör alját kövekkel rakták ki. A 135. sírban az ásató sok csigát talált. 123 3. Sírmellékletek a) Tárgytípusok I. Fegyver, lószerszám, munkaeszköz 1. fokos 2. nyílhegy 3. íj 4. szablya 5. kard 6. lándzsa 7. kés 8. csiholóvas, kovakő II. Ékszer, viseleti tárgy 9. egyszerű hajkarika 10. pödrött végű hajkarika 11. S-végű haj karika 12. párta 13. fülbevaló 14. gyöngysor 15. sodrott nyak perec 16. egyszerű huzalkarperec 17. sodrott és fonott karperec 18. gyűrű 19. sodrott és fonott gyűrű 20. fejes gyűrű 21. fülesgomb 22. övcsat 23. csontfésű (!) 24. fémlemezkék (ruhadíszek) 121. KISS 1969, 178. 122. MNiM Adattára 422. Sz. VII.