Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

140 BAKAY KORNÉL lóit analógiák alapján időrendün'ket erősítő tényezőnek foghatunk fel.

112 Az I. időrendi csoportba tartozó 73. kislány temetkezésének mellékletei között szerepel 3 db ún. fűrészcsüngő, amely nemcsak etnikai szempontból (lásd később), de időrendileg is fontos fogódzópont!. A Csongrád—vendelhalmi temetőből ismert párhuzamokat Theophilosz II. Mikhael és Konsztatinosz (832-839) vereté segíti keltezni, a szakonyi, a tiszafüredi, a szaltovói és a tankejevkai példányokat pedig a leletegyüttesek datálják a 1X-X. századra.

113 Ha elfogadjuk, hogy a 60. és a 73. sír halottai genetikai kapcsolatban állottak a 74. sírba temetett 60 év feletti nővel, akkor a szob-kiserdei temető legkorábbi sírcsoportját 910/930-960/970 közé keltezhetjük. Csizmaveretek — Csallány Dezső szerint

114 - mindeddig kizárólag X. századi sírból ismertek, s ez a megállapítás a mi adatgyűjtésünkkel is egybevág. Az eddigi 33 lelőhelyről isimert lemezes korongok mind a X. századi, mind a XI. század eleji temetőkben (leletegyüttesekben) megvannak.

115 182. A csongrád—vendelhalmi lelet. példány (LVII1. t. 5, 7) és о Mészáros Gyula bizánci gyűjtéséből származó mellkeresztek (LV№. t. 1—4, 6). Igen közeli párhuzamokat találhatunk a VI'IJ—

IX. századi bulgáriai leletanyagban: MILCSEV 1963, 22-37. Különösen fontos a jakiimovói bronz melleereszt: MILCSEV 1973, 132., 17. kép. További hazai analógiák: Deszk G. temető, arad—földvári puszta (RÉTHY 1898, 130-131., IV. t. 8), SzentesSzentlászfó 73. sír (SZBLL 1941, 238., VI. t. A. 4), Szentes-Szentibna (SZÉLL 1942, 131., X. t. 6). - Az ereklyetartó bizánci mel Ike reszteket Lovag Zsuzsa dolgozta . fel. (LOVAG 1972., 143-104.) 112. PATAY 1957, 62. - MÉSZÁROS 1962, 204-205. 113. A szobi fű részes üng ők legközelebbi párhuzamai Csongrád—Vendelhalomról valók. Ez a leletegyüttes 1955-ben került be a szentesi Koszta József Múzeumba (Itsz. 57.20.17., eredetileg azonban: 57.3.17), amelyben 3 db bronz lemezből kivágott fűrészicsüngő és egy bizánci érem van. (182. kép.) A csongrádi fűrészcsüngők méretei: A) h = 33 m, sz = 8 mm; a felső részén kerek 1i14. 115. lyuk, az alsó végénél a lemezt visszahajlították. B) h = 26 mm, sz = 9 mm; az alsó vége csonka. C) h = 22 mm, sz = 10 mm. Az érmet Sey Katalin határozta meg, a csongrádi leletegyüttesre Erdélyi István hívta> fel elsőként a figyelmemet, az adatokat pedig Bálint Csanád gyűjtötte össze. Segítségüket e helyen is megköszönöm. Vö. XI. t. 10-13. Dienes István Szakonyban tárt fel egy sírt, amelyben fűrészcsüngő volt. Vö. DIENES 1978, 49. - FODOR 1975, 295. 85. kép. - MESTERHÁZY 1975, 100., 7. j. Mesteriházy Károly említi a kijevi múzeumban levő szaltovói példányt. A tankejevkai temető 538. és 696. sírjában a koponya közelében hasonló fűrészcsiüngőket találtak, bár ezek olyan kinyitható bicskára emlékeztetnek, aimelyek pengéje fű részfog -szerűen van kiképezve. HALüKOVA 1971, 81. - HALIKOVA 1973, 80. - HALIlKOVA^KAZAKOV 1977, 141, 156., XXXI. t. c, XLII. t. 5. CSALLÁNY 1970, 293. SZABÓ 1963, 96.