Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)
HONFOGLALÁSKORI TEMETŐK AZ IPOLY MENTÉN 131 NY 181. A szob—kiserdei temető tájolási irányai. sírjában jegyzett fel Horváth A. János sok hamut (11. sír). A felnőttek sírjai közül 4 esetben volt a váz mellett faszén vagy hamu (17., 18., 32. és 37. sír). A 4 felnőtt sír közül csak egy volt férfi, a nőik pedig érett korú felnőttek, mongol id és túron id embertani vonásokkal. A szobi közösség hitvilágában ez a temetési szokás korántsem játszott olyan szerepet, mint például a gellértegyházi temetőben eltemetett népességnél, ahol az elhunytak 1/10-nél talált az ásató faszén-maradványokat (102 sírban 100 ). A honfoglalás és az államalapításkori temetőkben az égetés — kis előfordulási értékkel — eléggé általános szokás lehetett. 101 Egyetlen csontvázon sem lehetett! azonban égésnyomokat tapasztalni. 102 A gyermeksírok közül 2 kislány esetében (az eltemetett дуегте'кек 11,7%-a) találtunk kődarabokat. Az 59. sírba 1-3 éves, a 71. sírba 9-13 éves lánykát temettek. Az előbbi esetben a mellrészen feküdt egy kisebb méretű íkő, az utóbbi esetben a váz körül, élén állt 3 terméskő. Mivel a kb. 5-7 kg-os kövek sehol sem sértették meg a csontvázat, teljesen igazolt, hogy az elhunyt sírba engedése előtt helyezték el azokat, tehát a sír előkészítése alkalmából. (Ugyanez az 59. sírról nem mondható el, bár itt csak a koponya maradt meg, egyéb csontok felszívódtak.) d) A halottak sírba helyezése Az elhunytakat - az értékelhető esetlekben - kivétel nélkül nyújtott testtartásban, a hátukra fektetve helyezték a sírgödörbe. Lepedőbe csavarásra utaló váztartást nem találtunk. A megtalált sírok 2,4%-ánál észlelhettük a holttest alatt deszka alátétet (75. és 81. sír), mindkét sírban férfi, illetve fiú feküdt. Ugyancsak 2 sírban (72. és 78. sír) észleltünk koporsónak nevezhető, szögeletlen fakeretet. 103 A maturus, illetőleg senilis korú nők embertani típusa bajkáli-mongolid és 100. ZALOTAY 1957, 1-59. 101. MHK 579. - NYÁRY 1904, 50. - SZENOREY 1928, 14, 16. - MEGAY 1956, 3-7. - MÉSZÁROS 1974, 28. A Tatár Autonom SziSzK területén, a Kama bal oldali mellékfolyója, a Santalü patáik bal partján E. A. Halikov 1155 m 2-es területen 33 sírt tárt fel: 13 férfi, 8 nő, 11 gyermek és 1 bizonytalan nemű egyén vázát. A temető első közlésekor az ásató szerző még tartózkodott az etnikai meghatározástól (HALI/KOVA 1976, 158178.), egy másik munkájában azonban így ír: „[Аналогии] убедительно свидетельствуют о принад лежности Больше- Тиганского могильника одной из групп ранных венгров, жившей в левобережье Нижней Камы . :." Az i. u. Villi, század legvégére és a IX. század első harmadára keltezett temetőt (HALIiKOVA 1976, 177178; uő. 1976/a, 155.) a nemrégen vánatlainul elhunyt kitűnő kutatónő — az én véleményem szerint is — megalapozottan kapcsolta a magyairságihoz. 1977-ben V. F. Gening neim túlságosan meggyőző érveléssel (GENING 1977, 319—320.) elutasította Hallikává etnikai meghatározását, az ásató azonban válaszában (HALIKOVA 1978, 294—298.) rávilágított Gening ellenérveinek gyenge pontjaira. A Boise—Tigánü-ben feltárt temető számunkra is sok és fontos párhuzamot nyújt, hasonlóan a tankejevkai és a tyetyusi temetőkhöz, amelyeknek látrenozói között — igaz, viszonylag kisebb részaránnyal — ugyancsak resztvettek a Magna Hungária területén mairadt magyar néptöredéke'k (HALUKOVA 1976/a, 155.). A tiganü-i temető sok sírjában találtak faszenet és hamut, a 18. gyermeksírban pedig magán a csontvázon is voltak faszén-darabok. Vö. HALliKOVA 1976, 160; - uő. 1976/a, 144, 151. A X. századi magyar temetőikkel' erős rokonságot mutató tamkejevkai temető 866 sírja közül mindössze 11ben, tehát a temető 1,3%-ánál talált az ásató széndarabokat, haimvasztásnak vagy máglyának azonban sehol sem bukkantak a nyomára. HALIKOVA-KAZAKOV 1977, 33. 102. Határozott égetési nyomok voltaik az eilendi II. temető 8. sírjában: DOMiBAY 1960, 130. 103. Deszka alátét volt Pilinyben az 5., 72., 73., 75. sírban (NYÁRI 1902, 227-241.), valamint a 26., 49., 56. és 79. sírban (NYÁRI 1904, 66-70.). Faikeretes sírépítmény volt a gellértegynázi temető 78., 155., 208., 368., 374., 385., 390., 458., 512., 517., 550., 536., 565., 591., 608. és 640. sírjában (ZALOTAY 1957.) - Nagyon figyelemre méltó, hogy a tainkejevkai temetőben a temetkezések 23,7%-ában volt fakoporsó. Ennek alapján jogos a szerzők állásfoglalásai: „La présence de cercueils en bois doit être considérée comme un détail important du rite funéraire paiem." - HALIKOVA--KAZAKOV 1977, 35. A fakeretes ,, ki oldalazó s ra" vagy a körülpafincsolásra". Vö. SZENOREY 1928, 17. - A körülpalincsolás Magyarországon nem egy helyen divatban maradt még a XX. századbain is.
