Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó István–Szabó László: Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után

s legfeljebb kis munkacsapatok létrejöttét eredményezhették. Széthullás azonban nem következett be, erőseibbek voltak az összetartó erők, s nemcsak az erdőgazdálkodás, az erdővel kapcsolatos társadalmi megnyilatkozások területén, hanem a gazdálkodás és az élet egyéb ágazataiban is. Ügy tűnik, hogy a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet ezen a vidéken nem éles, a két korszak között nincs szakadás, igen erősek az összekötő szálak, s meglehetősen vékonyak és erőtlenek az újak. JEGYZETEK 1 Ez országszerte általában így volt. Vö.: Fűr L., 1965. 124—136. Varga J., 1967. 68—69. „A településeknek körülbelül V

2

—1%-a rendelkezett külön községi erdővel." 2 Mezőgazdasági statisztika, 1897. I. kötet. 3 Törvényes Kiss János tulajdonában levő közbirtokossági iratok. (Letkés.) 4 T. Mérei K., 1965. 150. 5 Vö.: Az erdőjogra vonatkozóan: Tóth L., 1872., Tagányi K., 1896. I—III., Kolossváry Sz.-né, 1975., Erdélyi Z., 1959/b. — Itt jegyezzük meg, hogy vidékünkön a jobbágykori elnevezések 1950-ig tovább éltek, használatban voltak (jobbágy, selyemjobbágy, zsellér, úrbéresség). Kapitalizmusra vonatkozó ilyen szóhasználatunk a vidéket illetően nem anakronizmus. Vö. : e kötetben Szabó I.—Szabó L. másik tanulmányát, ahol e kérdéssel részletesen foglalkozunk. 6 A vagyoni erő a vizsgált falvaknál differenciáltabb társadalmakban vált meghatározóvá tisztségek betöltésénél (pl. alföldi településekben), vagy olyan szervezeteknél, testületeknél, ahol a közösség és az állam összefonódott a tisztségviselő személyén keresztül. Vö. : Horváth Z., 1965. 7 Ezek bővebb jellemzését lásd a kötetben levő másik tanulmányunkban. 8 Már Mária Terézia urbáriuma is, mint meglevő paraszti szervezetet adaptálja a XVIII. században a bírói, jegyzői (pénztárnok) tisztet. Később, főként a reformkorban, a Bach-korszakban, majd 1867 után tartalmilag sokat változik a községi közigazgatás vezetőinek szerepköre. Ügy véljük, mivel a földesúri hatalom az úrbérességből ki volt zárva, s a parasztok autochton külső hatalomtól független szervezete volt, az úrbéresség vezető testületénél és szerepkörénél tisztábban megmaradtak a régi gyakorlat elemei. E testület működése még a reformkor előtti községi közigazgatási autonómia legjobb és legtisztább formáihoz hasonlítható. Vö.: a közigazgatás történetéhez: Szendrey Á., 1929.; Kérészy Z., 1942. és Horváth Z., i. m. 9 Ez általános gyakorlat volt az Északi-középhegység palócok lakta vidékein. Vö.: Morvay J., 1956. 45.; Paládi-Kovács A., 1965. 25—26.; Szabó L., 1968. 66. 10 A földesurak erdeiből a jobbágyok kizárása régi törekvés, ezt véglegesen éppen az elkülönítések a jobágyfelszabadítás után tették lehetővé. Vö. : Fűr L., i. m. 124— 129., Varga J., i. m. 68—69., Varga D., 1970. 20—24. 11 Ennek alapját az 1879. XXX. te. teremtette meg. 12 A nyilas osztás terminust értik, de nem használják. 13 VÖ.: Kötetünkben: Szabó í.—Szabó L. másik tanulmányával és Szabó S. községi adattárával. 14 Erdélyi Z., 1958. 381. — Uő. : egyéb cikkeiben feltárja a börzsönyi erdőségek több vonatkozását: 1956.; Gönyei S., 1940. 15 E. Fehér J., 1957. 16 Vastagh G., 1962. 613—616. 17 Erdélyi Z., 1968. 389. 18 Erdélyi Z., 1958. 404.; Uő.: 1959/b. 4. 19 Vö.: Erdélyi Z., 1958. 381. és Szabó I.—Szabó L. e kötetben levő másik tanulmányával. 20 A Veszprém megyei famunkások és a börzsönyiek kapcsolatához lásd: Erdélyi Z., 1958.; Uő.: 1959/a; Feltártabb a bakonyi erdőlés kérdése. Vö.: Herkely K., 1941.; Tálasi I., 1942.; Hegyi I., 1957.; Uő.: 1958.; Vajkai A., 1959.; Uő.: 1959/a. 90