Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Hála József: Földrajzi nevek az Ipoly mentén

vér) kemencéi lakosról lett elnevezve. 162. Halyagos-bérc B, e. ua.

8

> 9

, Hólyagos B.

u

, Hajagos,

28 Hólyagos

11

' 15,13 Nováki Gy. szerint a bérc tetején késő bronzkori földvár nyomai láthatók.

20 163. Vizes-lápa L, e. 164. Kőfolyás Но, e. ua.

13 A hegyoldalt ezernyi kisebb-nagyobb kődarab borítja. 165. Szoros-lápa L, e. 166. Szívfájó-bérc B, e. 167. Salgó-vár H, R, e. ua.

11

' 41

> 25

> 43

> 15

>

13

, Sajgó vár,

8 Sajgóvára

9 „Valami Sajgó nevű fejedelem lakta e félre eső búvó helyet..., leghihetőbb, hogy valami rabló főnök vonta ide magát a régi háborús időkben, kit Sajgónak neveztek ..., a Remete kútból hoztak neki úrbérbe naponként vizet, s hogy hozzájuk jó, de különben rettegett egy ember volt."

8 A vár 1454—56-ig Lévai Cseh Péteré volt, majd a husziták birtokába került, akiktől Mátyás király foglalta vissza 1460-ban.

41 Kolacskovszky L. jegyezte fel, hogy a környékbeliek a Hangyás-bércen levő 2 m hosszú, 1 m széles, 1,6 m mély, lépcsőkkel ellátott, sziklába vésett, mesterséges vermet a salgó-vári csehek megfigyelőállásának tartják, melynek szerintük a Salgó-várban párja van.

25 A várat már 1733-ban „in ruderibus"-nak mondják, alaprajzát az 1788-ban készített Vályi-féle Börzsönyi térkép is feltünteti.

43 A Perőcsénytől К—DK-re levő hegyvonulat (Salgó-vár — Halló-kő — Henzel-bérc) Ny-i oldalát Elő-hegynek, K-i oldalát Túlsó-hegynek nevezik. Az Elő-hegyen levő erdő neve: Nagy-erdő.

15 168. Vár-bükk H, e. ua.

11

, Varbik,® Vár Bik B.

14 169. Deszkás-kút F. Deszkákkal volt kibélelve. 170. Várkút F. ua.

13 171. Drínó-patak Pa. ua.

40

> 9

> «« 15

>

13 172. Sátán-bérc B, e. ua.

13 Meredek, emberkínzó terep. 173. Köpü-gödrök Но, e. ua.

8,13

, Köpügödör

9

' M Köpü = = méhkas. 174. Lófarú H, e. ua.

13 175. Bánya föle Но, e. ua.

8, 9 176. Bagolyvár É. Vadászház

13 A második világháború után épült vadászház. 177. Német-bérc B, e. ua.

13 178. Egyház-patak Pa. ua.

9

>

13 179. Vadálló Но, e. ua.

13 180. Pestilágyék Но, e. ua.

13 A század elején pesti emberek dolgoztak itt, mint fakitermelők. 181. Köpü-gödröki-forrás F. Drínó-patak forrása

22 182. Német út Ű. ua.

13 A nagyoroszi gróf csináltatta. 183. Kuruc-bérc B, e. ua.

40

> 14

> 8

> 9

> 28

> и

> 15

>

13 Kurucz nevű úr birtoka volt.

8 184. Mogyorós-gerinc H, e. ua.

13 185. Mogyorós-bérc B, e. ua.

8

' 9

> и

>

15

, Magyaros Bércz,

1

^ 28 Mogyorós

13 186. Pinter Kaszáló

2,1 n. i. 187. Sárkánytörés

13 n. i. 188. Magosfa H, e. ua.

9

>

13 (1. még Kemencénél) 189. Rákos-forrás F. ua.

22

, Magosfa déli f.

23 190. Bánya fölött Но, e. ua.

9 191. Bánya-patak Pa. ua.

9 192. Bánya-tető Ht, e, r. ua.

13 193. Pintér-patak Pa. ua.

11

'

13 194. Rákos-patak Pa. ua.

9, 28

>

11; 13 A patakban a régi időkben nagyon sok apró rák élt. 195. Pesti kunyhó É. ua.

13 196. Bánya-bérc B, e. ua.

13 197. Józska-kút F. ua.

23

' 22 198. Pintér-bérc B, e. ua.

48

' 8

> 9

' il

> 15

>

13

, Penter b.

28 Az erdőben régen igen sok, jó fa volt, amit a pintérek a helyszínen dolgoztak fel. 199. Kuruc-patak Pa. ua.

9, 28

>

11,15

>

13 200. Kurta-bérc B, e. ua.

13 201. Nagy-rét Но, r. ua.

13 202. Forrásoki-rét Но, r. ua.

13 203. Etető-lápa L, e. ua.

13 Vadetető volt itt. 204. Dombai gunyhó R. Az 1920-as években végezték itt a fakitermelés adminisztrációját. Nevét egy Dombai nevű emberről kapta. 205. Tüzes-rét Но, r. ua.

13 Régen többször volt tűz a környéken. 206. Viski-bérc B, e. ua.

8

' 9

> 28

> 11

> 15

>

13 Ezen a részen hajdanában bojnyikok rejtőzködtek.

8 207. Bene-kút F. ua.

13 208. Somos Но, e. ua.

13 209. Saskő Kő. ua.

11,13 A kb. 40 m magas kőszikla sasok kedvelt fészekrakó helye. 210. Kőkorsó

13 n. i. 211. Bánya puszta É, tá. ua.

1115

>

13

, Bánya

48

'

14

'

9

, Pusztabánya

2

'

1 Bányatelep

10 A közelben volt а Szlávi nevű bánya,

40 vagy Szláva bánya.® Megjegyzendő, hogy a börzsöny hegységi (Nagybörzsöny, Perőcsény, Szokolya) ércelőfordulás földtani viszonyaival és az ércbányászat történetével több tanulmány foglalkozott (Liffa A.—Vigh Gy., Pantó G., Schleicher A. stb.)

50

> 51

> 52

, jelenleg Nagy В., a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa készít a területről kandidátusi értekezést, melyben a téma minden eddiginél részletesebb feldolgozását •604