Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

V. Igaz Mária: Énekes játékok az Ipoly környékéről

(Lengyel László, Kodály feldolgozása). Ezenkívül alig van kötött formájú, kis színjátékszerű játékunk. Országosan elterjedt volt még nemrégen, de dallamos és régies formái csak az északi vidékünkön találhatók — már osak a régi vagy a legrégebbi emlékezetben. Játékmenete mindig párbeszédből áll a sor első tagja és a kaputartók között. A szöveg végén a kapusok áteresztik a sort a karjuk alatt, is azok különböző irányban haladnak. (L. Hidasjáték, kapu forduló oszloppal.) Tartalma: I. A hídőrző keresése, jelentkezése. II. A sor, a jövevények bemutatkozása. III. Átkéredzkedés a hídon. IV. Az őrző kifogásokat emel. V. A jövevények ígérnek valamit: híd javítására szolgáló különleges anyagot, ami isteni eredetű. VI. Ezt a „vámot" egy leány jelenti, akit átadnak a hídőrzőnek. Gyűjtésünkben az utolsó fázis hiányzik. Ezután bújás következik, amelynek dala az „Űj hold" lehetett, majd a „Bújj-bújj zöld ág". Az előbbi már jóformán eltűnt, közölt alakjában más játékhoz kapcsolódott. Nincs itt meg a gyakori refrén sem: Magyari Örzse, Haja gyöngye, haja stb. A szöveg változékonysága még egy falun belül is előfordul. (Itt nem térhetünk ki a tartalmi érdekességekre, mint a gyöngy, az új hold stb.) 676