Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Bády László. Népi gyógyászati emlékek Ipolytölgyesen

Melletted álltam és visszafogtam a kézit. De a Drinka Ferencné urát nem tudta megjavítani, mert az útja nem volt kimérve hozzá, de vigasztalást azért neki is nyújtott." Jókai mintha a tölgyesiekről mintázta volna sorait a Janicsárok végnapjaiban: „Eljönnek ide a megesett szívűek, a szenvedők és a láthatatlan dzsinn szíveikben olvas, mondania sem kell előtte panaszaikat, ő tanácsot ád és azok többnyire használatosak. Lehet, hogy e tanácsokat bárki más is adhatta volna, de tán ha közönséges embertől jönnek azok, nem tartják meg olyan buzgalommal a kérdezők és nem használnak maguknak általa." JEGYZETEK 1 Szumowszyk Ulászló, Az orvostudomány története, Budapest, é. n. 217. old. 2 Nagybörzsönyi szóhagyomány szerint a mohi csatából menekülő magyarok egy kis csapata a községben bújt meg. Az üldöző tatárok közül 19 ide is követte őket, azonban elfogták és lefejezték egy kivételével valamennyit. Egy ugyanis megszökött. Ennek emlékét örökíti meg a Szent István-templom falán az eresz alatt körkörösen elhelyezett 19 db kőből faragott kis pajzs; 18-nak a közepét szakállas, bajuszos, ugyancsak faragott emberfő díszíti. Egy mező üresen maradt. — Hogy a törökök jártak erre, nemcsak a várromok (Drégely és más kisebb váré) tanúsítják, a tölgyesi Izmán családnév is csábít az oszmán társításra. 3 Magyary—Kossá Gyula, Magyar orvosi emlékek, II. kötetének 103—110. oldalán ír Kígyó az emberben címmel. 4 „... sötét erőktől, pokoli ördögöktől kapott ajándékként. Ezekkel a daemonokkal állott egyetértésben a varázsló és a boszorkány." Szumowszky, 217. old. Berde Károly, A Magyar nép dermatológiája с könyvében így ír: „A magyar nép hiedelemvilágában minden más rontóember között a legsötétebb. Nevének eredeti alakja az ősi csuvas »busturgan« szó, ami bosszantót jelent." 5 Berde K., 125. old. 6 Berde K., 130. old. 7 Magyary—Kossá, II. kötet 314. old. Berde K., 49. old. 8 Berde K., 183. old. A kilincsnek gatyamadzaggal való megkötése nála a boszorkánynyomást hatástalanítja. 9 Berde K., 42. old. 10 Berde K., 42. old. 11 Magyary—Kossá, I. kötet 353. old. 12 Berde K., 34. old. 13 Berde K., 143. old. Sárgaság — aranygyűrű. 14 Magyary—Kossá, 262. old. 15 Berde K., 97. old. A szüzesség megállapítása. 16 Berde K., 117. old. Walter János Gaudeamus с. könyvét 1929-ben adta ki a Szent István Társulat. II. kötetében külön kis fejezetben ír a számok kultuszáról. Népi gyógyászati vonatkozású pl. a következő utalás benne a hármas számról: „A göcsejiek a hideglelést úgy gyógyítják, hogy a beteggel 3-szor itatnak a leveli békáról való vízből." A dolgozatban szereplő tájszavakról csak annyit, hogy Értelmező szótárunk szerint az eltökítés annyit jelent, mint olyan helyre tenni valamit, ahol nem lehet megtalálni. — A tud, tudós pedig nem a scienciát, hanem a sámánkodást jelenti. 516