Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára
KÖZSÉGI ADATLAPOK Magyarázat az adatlapokhoz Az adatlapokban levő statisztikai adatok egy részét az összehasonlíthatóság érdekében és lehetőségei szerint négy (I— IV.) táblázatba foglaltuk. Ez alapon került bele Palugyay statisztikája is, azonban az ennél korábbi (1715, 1720, 1784/87) és Fényes adatai kimaradtak belőle, s a táblázatok előtt, szövegszerűen tárgyaljuk. A III. táblázatban a kert és az 1963-iban a legelő rovaton + jelet alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy az így jelölt rovat adatai a rét rovatban közölt számadatban foglaltatnak az eredeti stat. szerint is. Bernecebaráti E néven 1928-ban alakult a nevében levő két községből: Bernecéből és Barátiból. Sorsuk az egyesítésig önálló, ezért addig külön tárgyaljuk összetevő községenként. Kivéve a statisztikai adatokat, melyekben az összevonás lehetőségei szerint az egyesítés már korábban megtörténik. Baráti A Cserna patak mellett fekszik, mint Bakács mondja, a Bernece és a Kemence-patakok közötti dombháton, Bernece mellett a PMM közlése szerint. Első említése Baarath néven 1353-ból való, de 1526-ig előfordul Baraty, Barathy, Barathi és Baraathy alakban is, mint arról Bakács értesít, de a „villám Bratka" kifejezésből a Magyar Nyelv Történeti Et. Szótára azt állapítja meg, hogy nevének első említése 1156-ból való, megjegyezve, hogy a név a szlovák brát-ból származtatható, amely fiútestvért, szerzetest jelent. A név szláv eredetét Bakács azzal magyarázza, hogy a Börzsöny és Cserhát között húzódó folyóvölgyekben a szlávság kisebb veszteséggel került ki a népvándorlás viharaiból. Szláv neve ellenére az 1526 előtt itt előforduló nevek azt mutatják, hogy lakossága magyar volt: Kathana, Fekethe, Gondos, Bakay, Deák (Dyak), Dobay (Dobos), Katho, Bagy, Babos, Giurkw stb., amint az Bakács munkájából megállapítható. Jogállása ekkor helység volt, s birtokosa az esztergomi káptalan e minőségének 1409-ben történő első említése szerint. De birtokosokként mondja a Geréczy (1511), Makófalvi és Verebélyi családokat (1521) is, valamint a Barathy (másként Bernecei) családot is. A PMM szerint a XV— XVIII. század között szintén az esztergomi főkáptalanhoz tartozik. Majd az újabb korban, a XVIII. sz. végén a Huszár családból származó József kapta Barátit birtokul és vette fel a baráti előnevet az addigi garamszentkereszti helyett. Az 1713. évi canonica visitatio szerint Bernece leányegyháza r. k. lakossággal. Az 1715-ös összeírás szerint 7 jobbágyot és 10 zsellért találnak a községben, míg 1720-ban egy nemest és 17 jobbágyot írtak össze, mindkét alkalommal magyarokat. A hasznosított területek: 124, ill. 218,5 köblös szántó, 13, ill. 23 kaszás rét, 32, ill. 64 kapás szőlő volt itt összeírásonként, ami azt bizonyítja, hogy a török, ill. kuruc háborúk után csakhamar megindult a községben az élet. Fényes magyar falunak mondja egy nemesi kúriával és 353 r. k. lakossal, jelentős erdőgazdasággal és bortermeléssel. Földesuraként az esztergomi káptalant említi, míg Palugyay az esztergomi érsekséget. 4 Studia Comitatensia 5 49
