Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó István–Szabó László: Az Ipoly-völgy népi társadalma
1903. 1930. 1942. cigány—cigány cseléd—cseléd földm.—földm. földm.—földm. kőműves—földműves napsz.—napsz. ., földm.—földm. cseléd—cseléd földm.—földm. földm.—földm. MÁV p.-m.—földm. csel.—földm. földm.—földm. földm.— ig. tan. csel.—csel. napsz.—földm. csel.—csel. szabóm.—magánzó csel.—csel. földm.—szabóm, csel.—csel. földm.—földm. juhász—napsz. 43 Vö. SZMNA I. a) 229—232. 44 „Mer az öreg, hát ő 90 éven felüli vót, de még mindig б vót a háznál a gazda." „Aki a gazda vót, az vót a kassza-fő, ha adót kellett fizetni annak a neve szerepelt ott. Ez mán a családfőnek a dolga vót annakelőtt. így vót." 45 „Pl. özv. Vékony Jánosné Vámosmikolán nagygazdának számított. De csak azért nem lett neki gyereke. így együtt maradt a vagyon. Ez a Vékony család lassan mind kihalt, kevés gyerek született és így módosabbak lettek." Ugyané család másik ága a Szabó (Vékony Jánosné neve Szabó Ilona) pedig éppen a nagyszámú örökös miatt indult meg a vagyoni romlás útján. Noha ezt a családot Gazdag Szabó néven ismerte a falu, a húszas évek közepén már jelentéktelenné váltak vagyonilag. 46 Palugyay I., i. m. és Magyarország birtokviszonyai az 1935. évben. Magy. Kir. Közp. Stat. Hiv. 99. Bp., 1936. 47 Vö. 30. és 40. lábjegyzettel. 48 „Hát voltak bőven akik tovább tanultak itt a két világháború között. Itt volt az özv. Lukácsiné. Akkor még nem volt özvegy. Volt annyi tanítványa a polgári iskolához (magántanítvány), hogy szűkön meg is élt belőle. Mert ő B-listázott tanerő volt. Nem mondok mást: mikor én átvettem tőle a magán tanítványokat 25 volt. Polgári iskolások. Egyébként volt itt polgári iskola is 4 évig. Addig míg a főszolgabírónak iskolaköteles gyermekei voltak. Persze az iparosak tanultak inkább, tisztviselők. Ha földmennyiséggel akarom kifejezni: iparos és öt holdtól fölfelé. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden öt holdon felüli. Hanem olyanokból kerültek ki. Szegény ember egyáltalán nem volt közöttük, iparos azonban sok volt." „A parasztságnak a gyerekei itthon maradtak. Az iparosság gyerekei? Hát járt hozzánk így magánúton a szabónak a fia, az szabó lett, aztán Menyhártnak a fia, mire már suszter lett vóna, jött a felszabadulás és akkor innen máshová került. Vagy pl. Jéró Vilmos, ő az ipolysági középiskolát fejezte be, abból kérem értelmiségi lett." 49 Vö. Veres P., 1936. — Erdei F., é. п./a az Alföld településeinek éles rétegzettségéről. A zsíros parasztok, rideg parasztok szerepéről a társadalomban. A múlt századi agrárszocialista mozgalmak is az Alföldön szerveződnek először, sa küzdelem itt a legélesebb az egyes rétegeken belül. Vö. Pölöskei F.—Szakács K., 1962. I— II. 50 Palugyay I., i. m. Adatok a községeknél. 51 Ezen a vidéken a nagycsaládok csak bizonyos vagyoni alapon jönnek létre vagy maradnak együtt. Ezt a vidéket nevezi Szabó L., 1968. 57—84. hegyvidéki nagycsaládos területnek. Vö. Fél E., 1944. — Morvay J., 1956. — Szabó L., 1975. — Másutt — így pl. a Jászságban — nem feltétlenül kötődik a nagycsalád megléte vagyoni alaphoz. Vö. Szabó L., 1973. 52 A nyomásos gazdálkodás megmaradása összefügésben áll azzal is, hogy a különböző minőségű földeket (erdei irtás, hegyoldal, jó termőföld, vizesedő volt rétföldek) igen nehéz volt örökléskor igazságosan felosztani. Minden határrész csak bizonyos növényféleségek termelésére volt alkalmas. Vö. még: 54. lábjegyzet. 53 Borovszky S., 1906. 138. „A vármegye egész területe már régóta tagosított, mindamellett az e téren fennálló viszonyok éppenséggel nem tekinthetők kifogástalanoknak. A Hont vármegyében, mint a Duna bal partjának legtöbb vidékén dívó öröklési szokások ugyanis a birtokok rendkívüli elaprózódásához és oda vezetnek, hogy számos községben a kisgazdának 10—15 holdas ingatlana 30—40 parczellában szóródik szét. Általános szokás, hogy az örökösök az összes ingatlan vagyont egymás közt természetben felosztják; és pedig minél értékesebb és minél nagyobb az örökölt ingatlan annál inkább ragaszkodnak annak természetben való felosztásához. Ha több ingatlanból áll a hagyaték, igen gyakori, hogy az örökösök az összes ingatlanokon osztoznak, úgy, hogy minden ingatlan több részre szakad. Vajmi ritka 31 * 483
