Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó István–Szabó László: Az Ipoly-völgy népi társadalma
voltuk miatt nem szervült — cselédségen kívül a falvak legszegényebb rétege, a jobbágyvilág zselléreinek egyenes leszármazottai földdel nem rendelkezvén, legfeljebb csak házzal, elmondták és plasztikusan megrajzolták ennek a napról napra élésnek valamennyi lehetséges formáját ezen a területen. Közülük talán legtanulságosabb idézni a 94 éves Babindák Jánosné szavait, mert e kategóriának azon képviselőjét és jó húsz esztendővel korábban elhalt férjét, noha tőlük magukat a még kicsinyke vagyonúak is elkülönítik Letkésen, egyöntetűen a „nagyon tiszta", „rendkívül dolgos", „családjáért minden munkára vállalkozó", szorgos, becsült emberek közé számítónak tartják faluszerte. Babindák Jánosné és férje egész életén át másnak dolgozott. Legfontosabb volt számukra, hogy az évi kenyérnekvaló biztosítva legyen. Míg a földdel rendelkezők ezt saját gazdaságukban megtermelték vagy kis kiegészítéssel '(részes aratás) maguk tudták biztosítani, addig a Babindák család ezt kizárólag a nagyobb gazdáknál vállalt részes aratással tudta megszerezni. „ ... 1903-ban volt a lagzink. A gyermekem meg megszületett az egyik 1905-ben, a másik 10-ben, a harmadik 18-ban. Mikor az uram hazagyütt a háborúból... Az uram ott aratott Simon Misáéknál, a Szálai Ferencéknél is aratott, Papp Jánosnál is aratott, meg még Dócer Jánosnál is aratott. Ezek mind jómódúak voltak. Mindig arattunk 100 keresztet náluk. Meg a Papp Jánosnál arattunk 130 keresztet az urammal. Amikor kaptuk a részt, hát ugye olyan szekérrel hoztak, hogy csak úgy ropogott, mikor hazahoztuk. Oszt abbul éltünk." A kenyérnekvaló biztosításán kívül a Babindák család a következő munkákat végezte egy esztendőn belül : Feleség: napszámba járt kukoricát kapált felesben vagy harmadában krumplit kapált felesben vagy harmadában földet bérelt felesben disznót tartott saját szükségletre baromfit tartott saját szükségletre fát hordott az erdőről saját szükségletre 14 000 db vályogot vetett saját házához kalászt szedett gombát szedett gombát árult a piacon gyógyfüveket szedett saját szükségletre székfűt szedett eladásra a patikának bodzavirágot szedett eladásra a patikának hársfavirágot szedett eladásra a patikának pipacsvirágot szedett eladásra a patikának piszkét szedett eladásra vadkörtét, vadalmát, málnát szedett magának sóskát szedett és piacon eladta makkot szedett saját disznójának makkot szedett pénzért az erdészetnek télen font pénzért vagy természetbeniekért télen köpülni járt vajért vagy savóért Férj : ölfát vágott bányákba járt bérmunkára 469
