Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó István–Szabó László: Az Ipoly-völgy népi társadalma
birtok is lehet, lényegében azonosítható a jobbágytelkek nagyságával, hiszen a fertály nagysága e vidéken 4—6 kh között mozog. Jelentősebben csak Vámosmikolán, s kevésbé Ipolytölgyesen és Bernecebarátiban van számszerű emelkedés. Kemencén és Letkésen pedig jelentéktelen __„ , _ , . _ , 5—50 kh-as birtokok Község Jobbágy telkek szama m . Bernecebaráti 84 104 Vámosmikola 62 105 Ipolytölgyes 49 67 Kemence 87 95 Letkés 76 75 Összesen: 350 446 az e kategóriában való előrehaladás. Ha 100%-nak vesszük az 1852-es állapotot, akkor a községekben összesen 24,5%, emelkedést tarthatunk nyilván. Ugyanakkor az 1852-es lakosság számát is 100%-nak tekintve 76,7%-os emelkedést konstatálhatunk. Ez önmagában is mutatja, hogy milyen fokú volt a telkes jobbágyság proletarizálódása, milyen mértékű a selem jobbággyá válás folyamata. Ha megnézzük, hogy egy telkes jobbágyra mennyi jut 1852-ben átlagosan a szántóterületből, akkor % telek átlagos nagyságot találunk, azaz 12,6 kh-at. Ugyanakkor az 5—50 kh-as kategóriában egy birtokosra csak 11,4 kh-as birtok esik 1935-ben. Tehát itt is némi csökkenéssel kell számolnunk, annak ellenére, hogy ekkor már a rétek jelentős részét feltörték, irtásokon is telepítettek földet, tehát a tartozékok területe a föld rovására csökkent. A jobbágytelek ennél komplexebb volt; nagyobb volt utána a járulékok területe. Hogy az Ipoly-völgy társadalma milyen sokáig nem bomlott fel éles csoportokra, rétegekre, azt mutatja a fenti statisztikai elemzésen és a visszaemlékezéseken túl az is, hogy még a két világháború között sem alakultak ki — Vámosmikola kivételével — társadalmi alapon szerveződő, bizonyos rétegeket egyesítő körök (kaszinók). Vámosmikolán is az Ipolyságról idekerült értelmiségi réteg és a határőrség tisztjei, valamint az őket kiszolgáló, csak a járási székhelyen élő iparosság alakított kaszinókat. Kísérleteztek itt gazdakör létrehozásával is, de néhány évi vegetálás után megszűnt, nem volt meg a társadalmi alapja: Csupán a felülről létrehozott egyletek (azok is csak az ifjúság körében) bizonyultak tartósnak (Levente, Katolikus Legény- és Leány egylet). Kívülük még a Tűzoltó Egylet rendezett időnként mulatságokat, de ez nem társadalmi rétegeket egyesített, hanem hivatalos szervezet volt: „Ahol most az önkiszolgáló bolt van, az volt régen a László-féle kocsma. Ott volt az Ipartestület is, az Iparoskör is és ezen kívül a húszas évek végefelé, a harmincas évek közepéig egy pár esztendeig volt Gazdakör is. Annak is ott volt a székhelye. Egyedül az Űri Kaszinó és a rendezvényei voltak másutt. Ök ott tartották, ahol most a vasas bolt van .... Az Ipartestület, a kaszinó és a honvédség rendezvényei zártkörűek voltak, de már a leventéké, a tűzoltóké és az iskoláé nem. Oda mehetett mindenki." 459
